Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) X. kötet (Budapest, 1917)
Hiteljogi Döntvénytár. 147 közzététetett és ez a közzététel a szolgálatadó pénzintézet hitelének ártott; noha a közzététel nem az alkalmazottól eredt. (Kúria 1916 márc. 17. Rp. IV. 8158 1915. sz. a.) A kir. Kúria: A másodbíróság ítéletének B. B.-né D. P.-ra vonatkozó részét helybenhagyja ; helybenhagyja a másod bíróság ítéletének B. B. alperesre vonatkozó azt a részét is, mellyel felperes kereseti tőkekövetelésének 800 K-nyi részével B. B. alperes irányában is el lett utasítva. Egyebekben azonban mindakét alsóbíróság ítéletét megváltoztatja akként, hogy B. B. alperest végrehajtás terhével arra kötelezi, hogy felperesnek 15 nap alatt 6000 K tőkét űzessen. Indokok: Az alsóbírósági ítéletekben felhozott vonatkozó okokból a kir. Kúria is alaptalannak találta alpereseknek az ítélt dologra alapított, valamint B. B.-né alperesnek azt a kifogását, hogy felperesnek ellenében is előbb az iparhatóság előtt kellett volna fellépnie. A másodbíróság ítéletének B. B.-né alperesre vonatkozó része, a másodbíróság által, az elsőbíróság ítéletéből átvett vonatkozó indokokból, mégis azoknak azzal a kiegészítésével és kiigazításával volt helybenhagyandó, hogy ez az alperes az ő nevén elhelyezett 3000 K-ra nézve sem áll felperessel semminemű szerződéses jogviszonyban, tőle tehát íelperes az elsőrendű alperes szerződésszegése dacára ezt az összeget sem követelheti vissza. Felperes az 1908. évi szeptember hó 17-én kiállított 1. •/. alatt csatolt ((Megállapodás)) című okirat nem vitás tar-" talma szerint, feltétlenül elengedte B. B. alperesnek az ezáltal felperestől felvett 800 K fizetési előleget s ezen okirat világos értelme szerint felperes csupán az általa B. B. alperesnek végkielégítésül fizetett 6000 K-t követelheti vissza, az esetben, ha B. B. alperes a íelperes érdekeit továbbra is buzgón nem képviselné. Felperes kereseti tőkekövetelése tehát 6000 K-t meghaladó részében nyilván alaptalan és őt az alsóbíróságok 6000 K-t meghaladó 800 K iránti kereseti követelésével a fenti okokból helyesen utasították el. Nem vitás, hogy a íelperes a «Megállapodás)) című 1. 7. alatti okirat szerint az általa B. B. alperesnek adott 6000 K-nyi végkielégítési összegnek abból a 3000 K-nyi részéből, mely B. B. alperesnek nyomban ki lett volna fizeténdő, 2000 K-át B. B.-nak kiadni nem akart s hogy emiatt B. B. a felperes vezérigazgatója: 10*