Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) X. kötet (Budapest, 1917)

148 Hiteljogi Döntvénytár. dr. M. Gy. ellen sikkasztás, okirathamisítás és zsarolás miatt bűnvádi feljelentést tett; majd, miután ezen bűnvádi leijelentés folytán megindított nyomozatot beszüntették, dr. M. Gy. vezérigazgató emelt bűnvádi panaszt hatóság előtti rágalmazás miatt az alperesek ellen, B. B.-né elleni vádját azonban visszavonta. Az első- és másodfokú büntetőbíróság B. B.-t hatóság előtti rágalmazás miatt el is ítélte ; a harmadfokú büntetőbíróság azonban az eljárást B. B. ellenében is megszüntette a vádnak B. B. ellenében történt visszavonása miatt. Ezek a vonatkozó büntetőügyi iratok, a B. B. által a felperes vezérigazgatója ellen tett bűnvádi feljelentés teljes alaptalanságát bizonyítják. Nem vitás, hogy B. B.-nak a felperes vezérigazgatója ellen beadott és a fentiek szerint alaptalannak bizonyult bűnvádi feljelentését «A Nap» című napilap közzétette. Ez a hírlapi közzététel természetszerűen ártott a felperes pénzintézet hitelének. Adatok is vannak különben a kihallgatott tanúk vallomásában arra, hogy e hírlapi közlés után a felperes betevői közül többen betétjeiket visszakövetelték és más pénzintézetek felperestől a hitelt megvonták. Ezeknek, a leiperes érdekét kétségtelenül sértő tényeknek az okozójául B. B. alperes tekintendő, még ha nincs is bizonyítva, hogy B. B. tétette hírlapilag közzé a bűnvádi feljelentést. Mert a hírlapi közzététel nem történt volna meg, ha B. B. a bűnvádi feljelentést meg nem teszi. B. B. alperes jogos magánérdekével sem mentheti a következéseiben felperes érdekeit sértő ezt az eljárását. Mert, eltekintve attól, hogy B. B. neki járó 6000 K végkielégítést azzal a célzattal, hogy a kielégítési alapot az ő hitelezői elől elvonja, részben kiskorú fiára, részben nejére ruházta, vélt igényeit polgári per útján érvényesíthette volna és így ahhoz, hogy evégből nyilvánvalóan alaptalan bűnvádi feljelentést tegyen, jogosult semmiesetre sem lehetett. Nyilván megszegte tehát B. B. alperes a ((Megállapodás)) című 1 V. alatti okiratban elvállalt azt a kötelezettségét, hogy felperes érdekeit, amennyiben ezek személyével kapcsolatba kerülnek, továbbra is buzgón fogja képviselni s így e szerződésellenes magatartásának a következményekép a megállapodás értelmében joga nyilt felperesnek a 6000 K végkielégítési öszszeg visszaköveteléséhez. Habár való, hogy íelperes a 6000 K végkielégítési összegből, e kereset beadása előtt, részben már a bűnvádi feljelentés utáni időben eddig mindössze csak 5000 K-t fizetett ki, B. B.