Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) X. kötet (Budapest, 1917)

Hiteljogi Döntvénytár. 122. /. Tüdőbaj fennforgására és szanatóriumi kezelésre nézve feltett kérdésre adott valótlan felelet a közlési kötelesség megsértését állapítja meg. — II. Annak, hogy a biztosítási ajánlatot felvevő ügynök s a vizsgálatot teljesítő biztosítótársasági orvos tudomással bírtak a biztosítottnak korábbi szanaióriumbeli kezeléséről, döntő jelentőséget csak abban az esetben lehetne tulajdonítani, ha a biztosított a feltett kérdésekre a valóságnak megfelelő válaszokat adott volna és ha azok az ő tudta nélkül meghamisítva vétettek volna fel a kérdőívbe. (Kúria 1916 márc. 22. Rp. IV. 8343/1915. sz. a.) A kir. Kúria : A másodbíróság ítéletét helybenhagyja. Indokok: A felperes az alperes kifogásaival szemben kifejezetten beismerte, hogy a biztosított R. A. a 2. alatti biztosítási ajánlat benyújtását megelőzően 1911. évi dec. hó 11. napjától 1912. évi máj. hó 31. napjáig a tüdőbetegek részére létesített budakeszi Erzsébet-szanatóriumban gyógykezelés alatt állott, sőt fellebbezésében azt vitatta, hogy az alperes ügynöke akkor vette rá biztosítottat a biztosítási kötvény kiváltására, amikor az már a halálát okozó tuberkulózisban súlyosan beteg volt. A 2. és 3. alatti biztosítási ajánlat, illetve orvosi vizsgálat adatai szerint a biztosított a hozzá arra vonatkozóan intézett kérdésekre : milyen az egészségi állapota? tüdőbajos-e? s volt-e szanatóriumban? nemleges feleleteket adott s minthogy az ezekkel a kérdésekkel érintett körülmények a biztosítás elvállalása szempontjából tárgyi fontossággal bírnak, helyesen állapították meg az alsóbíróságok, hogy a biztosított a fennebb megjelölt körülmények elhallgatásával a közlési kötelezettséget megsértette s hogy az alperes ezen az alapon a G) alatti biztosítási szerződés érvényességét jogosan támadta meg. Annak, hogy a biztosítási ajánlatot felvevő ügynök s a vizsgálatot teljesítő alperesi orvos a felperes vitatása szerint tudomással bírtak a biztosítottnak korábbi szanatóriumbeli kezeléséről, döntő jelentőséget csak abban az esetben lehetne tulajdonítani, ha a felperes kimutatta volna azt, hogy a 2. és 3. alattiakban foglalt vonatkozó kérdésekre a biztosított a valóságnak megfelelő választ adott s hogy ezek a válaszok az ő tudta