Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) X. kötet (Budapest, 1917)

HUeljogi Döntvénytár 114. Ha az eladó a vevő által vissza nem veti árút visszahozatja és öt hónapig a vételárat nem követeli: őt az ügylettől elállottnak kell tekinteni. (Kúria 1915 dec. 2. Rp. IV. 4009/1913. sz. a.) A kir. Kúria: Mindkét alsóbíróság ítéletének megváltoztatásával, a felperest keresetével elutasítja. Indokok: A felperes az általa az alperesnek küldött s ez által át nem vett árúkat, válasziratbóli előadása szerint, 191 2. évi november hó végén hozatta vissza magához a losonczi vasúti állomásról s az említett árúk vételárának megfizetésére irányuló ezt a keresetét 1913. évi május hó 12-én adta be. Vitatta ugyan, hogy a kérdéses árúknak a vasúttól visszavétele után a megbízottja: M. E. útján közölte az alperessel azt, hogy az ezáltal át nem vett árúkra vonatkozóan közlük létrejött vételi ügylet teljesítéséhez ragaszkodik s hogy keresetét csak azért nem terjesztette elő korábban, mert M. E. a fennebb megjelölt alkalommal az alperesnek 1913. évi április hó végéig terjedő 4—5 havi halasztást adott; ez az állítása azonban az alperes határozott tagadásával szemben bizonyítást nem nyert, mert az erre vonatkozóan tanúként kihallgatott M. E, a felperesi cégtulajdonos fiának és üzletvezetőjének vallomása, nyilvánvaló érdekeltségénél fogva, egyéb támogató adat hiányában meggyőző bizonyítékul nem szolgálhat, egyéb bizonyítékot pedig a felperes ebben az irányban fel sem hozott; sőt az a körülmény, hogy azt a régebbi követelését, amelyet az alperesnek szállított árúk utánvételezése útján akart attól behajtani, ugyancsak a válasziratbeli előadása szerint az általa az alperes ellen még az 1912. év folyamán 1912 Sp. II. 460. sz. keresettel érvényesítette s ezt a követelését dr. W. Á. tanú vallomása szerint meg is kapta s ennek dacára a keresetben említett árúknak az alperes részére utánvétmentes elszállítása iránt nem intézkedett, arra a következtetésre nyújt indokolt alapot, hogy ezt a vételügyletet hatályában fennállónak maga sem tekintette. Valónak kell tehát elfogadni az alperesnek azt a kifogását, hogy a felperes a C) alattiban megjelölt árúk átvételének megtagadásából folyóan az 1912. évi november hó végétől ennek a keresetnek benyújtásáig, vagyis 1913. évi május hó közepéig — tehát öt hónapot meghaladó időn át — semmiféle igényt nem támasztott; minthogy pedig az eladó az állandóan követett bírói gyakorlat