Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) X. kötet (Budapest, 1917)

414 ffiteljogi Döntvénytár. bíróság megállapítása szerint az alperes alkalmazásában megillette. Azok az érvelések pedig, melyekkel alperes e következtetések helyességét felülvizsgálati kérelmében támadja, figyelmet egyáltalán nem érdemelnek. Az a felhozott körülmény ugyanis, hogy az alapszabályok K. A. nevét nem említik, nem zárja ki egyáltalán, hogy a K. jogkörét illetően az alapszabályokból tények meg ne állapíttassanak. Habár továbbá az alperes alapszabályai akként intézkednek, hogy az igazgatóság a szövetkezet cégét akként jegyzi, hogy legalább két tagja a céghez aláírását csatolja s kimondják azt is, hogy a nem írásban tett nyilatkozat jogérvényességéhez két igazgatósági tag együttes hozzájárulása kell, az alperes gabonaraktárának szervezési és üzletszabályai pedig azt tartalmazzák, hogy a szövetkezeti gabonaraktár ügyeit és üzletét a magtárt használó szövetkezet igazgatósága intézi és vezeti: mindez nem zárja ki, hogy a gabonaraktár ügyeinek vezetésére az igazgatóság által az alapszabályok 46. §-ában biztosított jognál fogva saját felelősségére kirendelt K. A. által az evvel járó jogkörben, habár nem is az alperes szövetkezet cége, hanem gabonaraktára nevében, azonban kétségkívül az alperes szövetkezet részére kötött eladási ügylet alapján, az alperes kötelezettsége megállapíttassék, mivel annak, hogy a szövetkezet gabonaraktárüzletének vezetését általános és olyan kereskedelmi meghatalmazottra is bízhassa, aki cégjegyzési jogosultsággal nem bír, törvényes akadálya nincs. Felhozta alperes azt is, hogy K. A. ügyletkötési jogosultságára abból a megállapított tényből sem volt jogszerű következtetés vonható, hogy egy korábbi ügyletet, melyet alperes gabonaraktára részére ugyancsak K. kötött meg felperessel, alperes a maga részére kötött ügylet gyanánt elfogadott, mert ez a korábbi ügylet az alperes igazgatóságának eleve szabályszerűen be volt jelentve és azután az alapszabály által előírt módon, cégjegyzési jogosultsággal bírt két igazgatósági tag együttes cégjegyzése mellett köttetett meg. A felülvizsgálati bíróság azonban erre az utóbbi tényállításra nem lehetett tekintettel, mert a fellebbezési bíróság ilyen tényt meg nem állapított, a tárgyalási jegyzőkönyvből és mellékleteiből pedig nem tűnik ki, hogy alperes a tárgyaláson felhozott volna és így az a Pp. 334. §. 3. és 535. §. 2. bekezdése értelmében a felülvizsgálati eljárásban figyelembe vehető nem volt. Alaptalan az amiatt emelt felülvizsgálati panasz is, hogy a fellebbezési bíróság ítélete nem tartalmaz ténymegállapítást arra nézve, hogy K. A. a teljesítési időt illetően miképen állapodott