Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) X. kötet (Budapest, 1917)

90 llileljogi Dóntvénylár. Végül nem volt alaposnak elfogadható az a panasz sem, hogy a fellebbezési bíróság a dr. P. Gy. vallomásában említett kitételek bizonyítása végett a tanúk megnevezése iránt az alpereshez kérdést nem intézett, mert a Pp. 286. §-a szerint a félnek kell a tanút, akivel bizonyítani akar, megnevezni, a bíróság pedig a 288. §. szerint hivatalból is felhívhatja ugyan a felet a tanú megnevezésére, kötelezve azonban erre nincsen. * * = V, ö. Hitelj. Dtár II. 32., 8b., 4 60., III. 41., M., 47., III. 20., 60., 75., V., 100, 131., VI. 4., 30., VII. 134., VIII. 29., IX. 17., 18., 70., 117., 155. sz. esetekkel. 99. 1. A KT. 560. §-a csak a bányatársulatok belső szemezésére, valamint a társulati tagoknak egymásközt és harmadik személyekkel szemben való jogviszonyaira nézve tartja fenn az általános bányatörvény intézkedéseit. A társaság képviseletét és a megbízottak jogkörét illető kérdések tehát a KT. szerint ítélendök meg.—II. Ha a bányatársulat megengedi, hogy harmadik személyek a bánya műigazgatósága címet használják: ezzel alkalmat adott annak a látszatnak előidézésére, hogy a nevezettek az alperes részére, ennek meghatalmazása alapján köthetnek ügyleteket, ennélfogva a jóhiszemű felperessel szemben felelőssé vált a bányaüzem folytatásához tartozó kereseti árúk vételáráért. (Budapesti kir. tábla 1915 okt. U. P. I. 9770/1915. sz. a.) A budapesti kir. tábla mint felülvizsgálati bíróság: Az alperest felülvizsgálati kérelmével elutasítja. indokok: A meg nem támadott tényállás szerint a keresetben említett árúkat H. G. és K. F. rendelték meg és vették át az alperes köpeczi műigazgatósága nevében ; a megrendelők e cím alatt leveleztek az általuk vezetett köpeczi bányaüzem ügyeiben úgy harmadik személyekkel, valamint magával az alperes részvénytársaság igazgatóságával is s így az említett cím használatáról az alperes is tudott, de azt mégsem tiltotta el.