Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) X. kötet (Budapest, 1917)

Hileljogi Döntvénytár. 91 Azt a vitás kérdést a fellebbezési bíróság lényegtelennek tartotta és nem döntötte el, hogy H. G. és K. F. az alperesnek haszonbérlői vagy alkalmazottai voltak-e? A fellebbezési bíróság jogi álláspontja ugyanis az, hogy az alperes bármelyik esetben is felel ő cége alatt megrendelt árúk vételáráért, minthogy elnézte azt, hogy a megrendelők alperes cégét használják. Az alperes felhozza, hogy a müigazgatóság megjelölése nem jelenti magát az alperes céget, hanem csak ennek a bányatörvény 187. és 188. §-aiban említett meghatalmazottját, aki azonban csak a bányaüzem törvényszerű vezetéséért felelős s nincs hivatva a társaság nevében ügyleteket kötni, tehát az alperesre nem hárulhat harmadik személyekkel szemben felelősség abból, hogy H. G. és K. F. az alperes köpeczi műigazgatóságának címét az alperes tudtával használták. Ez a támadás azonban sikerre nem vezethet. Ugyanis az alperes bányatársulat mint a KT. 259. §-ának 6. pontja alá eső ügyletekkel foglalkozó kereskedelmi társaság jogviszonyaira — amennyiben a törvény kivételt nem tesz — a KT. rendelkezései alkalmazandók. A KT. pedig annak 560. §-a értelmében csak a bányatársulatok belső szervezésére, valamint a társulati tagoknak egymásközt és harmadik személyekkel szemben való jogviszonyaira nézve tartja fenn az általános bányatörvény intézkedéseit. A társaság képviseletét és a megbízottak jogkörét illető kérdések tehát a KT. szerint ítélendők meg. Irányadó tehát a fennforgó esetben a KT. 43. §-a s ennek értelmében az üzem igazgatásával megbízott személy kereskedelmi meghatalmazoitnak s a vállalat vezetésével rendszerint járó ügyletek kötésére feljogosítottnak tekintendő. Ennélfogva alperes azáltal, hogy H. G.-nak és K. F.-nek megengedte, hogy a többször említett címet használják, alkalmat adott annak a látszatnak előidézésére, hogy a nevezettek nz alperes részére, ennek meghatalmazása alapján köthetnek ügyleteket, a jóhiszemű felperessel szemben felelőssé vált a bányaüzem folytatásához tartozó kereseti árúk vételáráért. Ezek alapján helyes a fellebbezési bíróság jogi döntése. ¥ ¥ = Ha a főnök elnézi azt, hogy valaki az ő jelenlétében a meghatalmazott joskörébe tartozó cselekményeket végez, a kereskedelmi meghatalmazás hallgatagon megadottnak veendő. Dtár r. f. XIX. 23., új f. XX. 100., III. f. XVII. 239.