Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) X. kötet (Budapest, 1917)

88 Rileljogi Döntvénytár. kilépése után 1909 május 1-től kezdve 1910 május 1-íg terjedő* 1 évi időre az alperesnél betöltött állásnak megtelelő és havonkint 3 K 33 f-rel még jobban íizetett alkalmazást kapott, másrészt, hogy időelőtti kilépése folytán ezen 1 évi időtartam alatt tényleg nem károsodott; mert az a körülmény, hogy őt a szolgálatadója V. A.-né az 1884: XVII tc. 94. §-ának b) pontjába ütköző magatartása miatt a szolgálatából 1910 február 5-én felmondás nélkül azonnal elbocsátotta s hogy ennek folytán február 5-étől kezdve az 1910 május l-ig hátralevő időre az itt megállapított javadalmazástól elesett, az alperes hátrányára már nem szolgálhat, mert ez a károsodás a felperes jogellenes magatartásának volt a következménye, amelyet viselni tartozik; arra nézve azonban, hogy felperes 1910 május 1-től kezdve is alkalmazásban volt volna, bizonyíték fel nem merült. Alperes kártérítési kötelezettsége tehát csak 1910 máj. 1-tői' kezdve volt megállapítható és pedig ettől kezdve felperesnek. 1910 szept. 30-án bekövetkezett haláláig eltelt 5 hónapra, és tekintettel arra, hogy az alperessel kötött szolgálati szerződésben meghatározott 3 hónapi telmondási időre eső javadalmazás az alperes jogellenes cselekménye miatt a leiperest a törvény erejénél fogva feltéllenül s arra való tekintet nélkül illeti meg, hogy van-e kára vagy sem s kapott-e másutt alkalmazást vagy sem, az a tény, hogy felperes néhai R. G. az 1909 április 2-től július 2-ig terjedő felmondási idő tartama alatt 1909 május 1-től kezdve, tehát 2 hónapig talán más alkalmazásban volt, az alperes javára nem szolgálhat, s a felmondási idő alatt kapott állásnak a felmondási időre eső javadalmazása, a felmondási idő lejárlát követő időre számításba nem vehető, s minthogy a kártérítés mérvét az alkalmazottnak a szerződésileg megállapított összes járandósága állapítja meg, mely havi 280 K-t tesz ki, a kir. tábla az alperes által fizetendő kártérítési tőke összegét 1400 K-ban állapította meg. (1915 május 17. P. II. 1096/915.) A kir. Kúria: A másodbíróság ítéletét indokaiból helybenhagyja. * -K = Állandó gyakorlat, hogy a szerződési szolgálati időre, a felmondást időn túl járó fizetés csak kártérítésként ítélhető meg ; Kúria 560 1896, 515/4897., 116471891. Magyar Dtár. IX. 73., 92.; és ezek az illetmények csak annyiban illetik meg, amennyiben a károsodást elhárítani módjában nem állott. Kúria 303/1900., Magyar Dtár IX. 72. — V. ö. Hitelj. Dtár III. 40. ; VII. 22., 227. ; VIII. 5., 29. sz. esetekkel és jegyzeteikkel.