Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) X. kötet (Budapest, 1917)

Hiteljogi Döntvénytár. ÍJ3 Felperes tehát a •//. alatti 12. §-ában foglalt ezen tilos és semmis megállapodás alapján nem követelheti a k-i h. é. vasúi r.-t. elsőbbségi részvényei osztalékjövedelme 4V«°/o-ot meghaladó részének felét, miért is felperest keresetével el kellett utasítani. (1913 febr. 24. 175,551/912. sz. a.) A budapesti kir. tábla: Kimondja, hogy felperest keresetével azon okból, hogy a kereseti igény, mint törvényben tiltott jogalapon nyugvó, bírói úton nem érvényesíthető, elutasíthatónak nem találja stb. Indokok: A kir. tábla nem talált alapot annak megállapítására, hogy a V/. a. szerződés 12. §-ára alapított kereseti igény bírói úton nem érvényesíthető, tiltott díjtétel természetével bír. Az elsőbíróság által hivatalból felvetett ezen kérdésnek elbírálásánál az volt eldöntendő, hogy a felperes javára az alperes üzem jövedelméből feltételesen biztosított részesedés olyan fuvardíjkedvezménynek minősíthető-e, melynek igénybevétele közérdekből meghatározott korlátozó rendszabályoknak, különösen a hazánkban erre nézve mértékadó 79,749/95. sz. ker. min. rend. intézkedéseinek van alávetve. És ezen rend. 1. §. 1. pontjában írt körülírást is alapul véve, a felperes igénye az ott meghatározott fuvardíjkedvezményektől lényegesen különböző természetűnek mutatkozik. Való ugyan, hogy a •//. a. 12. §-ában az van kifejezve, hogy a jövedelemrészesedés útján a vasúti vállalat annak fokozottabb jövedelmezősége esetére felperest ugyanazon §-ban javára biztosított maximális kedvezményes fuvardíjtételeknél még mérsékeltebb fuvaroztatás kedvezményében kívánja részesíteni; ámde figyelembe veendő egyrészt, hogy a felperesnek biztosított kedvezmény nem a fuvardíjak vagy mellékilletékek leszállításában, illetve a díjszabási határozmányok szerint a fuvaroztató felek által végzendő teljesítmények elengedésében vagy a vasútintézet terhére elvállalásában áll, hanem az egyes fuvarozásoknál felmerülő kölcsönös teljesítményektől egészen függetlenül, az alperes jövedelme bizonyos többletéből való részesedésben jut kifejezésre. Másrészt a szerződés egész tartalmát mérlegelve, a felek jogviszonyának lényege nem abban csúcsosodik ki, hogy a vasútépítési vállalkozók és ezeknek átvállalt kötelezettsége alapján az alperes a felperest a fuvarozási jogviszonyból folyó kedvezményes fuvardíjakban részesítse, hanem a keresetbe vett jövedelemrészesedés felperes javára annak fejében biztosíttatott, hogy mint előengedélyes az előmunkálati engedély átruházásával kapcsolatosan a vasúti vállalat létesítését és jövedelmezőségét biztosító, különböző ellenszolgáltatásokat vállalt, különösen pedig a 11.