Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) X. kötet (Budapest, 1917)

Hiteljogi Döntvénytár. §-ban az árúszállításokban való részvételének bizonyos mértékét a nem szállított árúmennyiség utáni kárpótlás fizetésének köte­lezettsége mellett biztosította. A vasútépítéssel összefüggő ez a magánjogi viszony és felperesnek ebből folyólag érvényesített kereseti igénye tehát eltérő jogalapjánál és természeténél fogva sem vonható a közérdekből meg nem engedett titkos versenyzés megakadályozása céljából közrendészeti korlátozások alá vetett fuvardíjkedvezmény fogalma alá. A kir. tábla annak elbírálása mellőzésével, hogy a berni egyezmény 11. cikkének semmisségét és tilalmát kimondó ki­jelentése a belföldi árúfuvarozási forgalomban alkalmazott, ki nem hirdetett díjtételekre is vonatkozik-e, felperesnek nem ily természetű igénye bírói érvényesítésének hivatalból észlelendő akadályát fennforogni nem látván, az elsőbíróságnak az alapon elutasító rendelkezése megváltoztatását találta megokoltnak (1914 június 23. 2109/913. v. sz. a.) A kir. Kúria: A másodbíróság ítéletét helybenhagyja az abban kifejtett indokok alapján és azért, mert a 2. alatt csatolt szerződés 11. §-ának világos rendelkezése értelmében a felperes által a saját árúszállításai tekintetében az alperessel szemben elvállalt szavatosság megszűnik azokra az évekre, amelyekben az alperesi vasúton bármily feladók vagy címzettek, tehát eset­leg harmadik személyek által teljesítendő szállítások mennyisége eléri a jövedelmezőség kiszámításának alapjául elfogadott árú­mennyiséget, illetve tonnakilométert s emellett nincs kimondva a szerződésben az, hogy ilyen esetben a felperest az elsőbbségi részvények 4Va% osztalékát meghaladó jövedelemtöbbletből a 12. §-ban meghatározott részesedésre való igény meg nem illetné, ez a körülmény pedig szintén amellett szól, hogy a fel­peres részére biztosított részesedés pusztán a szállítási díj-ked­vezmény tekintete alá nem vonható, habár tehát a berni nem­zetközi egyezménynek az árútuvarozásra vonatkozó rendelkezései az elsőbíróság ítéletében helyesen kifejtettek szerint a belföldi árúfuvarozásra is érvényeseknek tekintendők, a felperes kerese­tével az elsőbíróság által elfogadott jogi álláspontból el nem uta­sítható. s= V. ö. D'tár III. f. XXVII. 3S. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom