Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) X. kötet (Budapest, 1917)
fíiteljogi Döntvénytár. átvevő szállítani; ezen kötelezettség ellenértéke fejében alperes szavatosságot vállalt aziránt, hogy a 11. pontban említett szavatossági időtartam alatt a közönséges teherárúforgalomban és teljes kocsirakományok után az egységtételek, melyek alapján a díjtételek megállapíttatnak, a szerződésben megjelölt árúk után az ott megjelölteknél magasabb összegekben nem fognak számíttatni. Ez a kötelezettség az alapszabályokba is felvétetett s alperes ennek eleget telt akképen, hogy ezen kedvezményes díjtételeket az üzemkezelő máv. útján életbeléptette és szabályszerűen közzététette. Ezen kedvezményes díjtételek megállapítása tehát érvényesen történt és tiltó törvénybe nem ütközik. A '//. alatti 12. pont szerint azonban a garancia időtartama alatt a fenti kedvezményes szállítási egységtételek is mérséklendők a felperes részére az esetben, ha a K—h. h. é. vasút r.-t. elsőbbségi részvényeinek 47a%-ot meghaladó osztalékhozama lesz és a díjmérséklés oly módon eszközlendő, hogy a 4V«%-ot meghaladó többletjövedelem 50%-a a felperest illeti. Ez a kikötés nem tekinthető másnak, mint fuvardíjmérséklésre vonatkozó oly magánegyezségnek, mely kizárólag felperesre nézve engedélyeztetett és amely a mérséklés feltételeinek bekövetkezése esetére visszatérítés (retakcia) útján érvényesíttetik. Nem változtat ezen az, hogy a díjmérséklés nem simul a szállított árú mennyiségéhez s a fizetett fuvardíjhoz, hanem annak kulcsa gyanánt az elsőbbségi részvények osztalékjövedelme van megállapítva; mert ez nem szünteti meg a teleknek azon megállapodását, hogy ezáltal a szerződésileg megállapított és érvényesen kihirdetett díjtételek mérséklése céloztatott és a mérséklésnek ez a módja csak megerősíti azt, hogy felperesnek oly fuvardíjkedvezmény nyújtatott, melyet egyenlő feltételek teljesítése mellett más igénybe nem is vehetett. Ez a kikötés az alapszabályokba tel nem vétetett, a telek nem is állították, hogy ez a díjkedvezmény szabályszerűen közzététetett volna, az pedig a per adataiból ki nem tűnik, hogy oly köz- vagy jótékonysági célok, katonai vagy államrendészeti tekintetek forognának fenn, melyek alapján a közzététel mellőzésének megengedése a kormányhatóságnál kérhető lett volna. A díjkedvezmény nyújtásának az a módja pedig egyenesen kizárja azt, hogy a kedvezmény közzétehető és mindenki által elnyerhető legyen. Ennélfogva a díjmérséklés mindenben magán viseli a titkos díjtétel (titkos refakcia) ismérveit; a fenti jogszabályok értelmében pedig az ilyen titkos díjtételek ki vannak zárva és a reájuk vonatkozó magánegyezségek tilosak és semmissek.