Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) X. kötet (Budapest, 1917)

ttiteljogi Döntvénytár. 11. cikkének rendelkezései, ami kifejezést is nyert az 1892 : XXV. le. alapján kibocsátott üzletszabályzat 7. §-ában s a 79,749/95. sz. ker. min. rendeletben és ez a jogállapot nem szenvedett később sem változást, ami kitűnik az 1908 : XLIV. tc. alapján kibocsátott üzletszabályzat 6. §-ából és az 1908 : XII. tc.-be iktatotl s a magyar szent korona országai és a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok közt a kölcsönös kereskedelmi és íorgalmi viszonyok szabályozására nézve kötött szerződés X. cikkéből, mely szerint a «titkos díjtételek a jövőben is ki vannak zárva». Ennélfogva a belföldi árufuvarozásra érvényes jogszabályok szerint is tilos és semmis minden oly magánegyezség, melyben egy vagy több feladónak a díjszabásokkal szemben díjmérséklés biztosíttatnék (titkos díjtételek, titkos refakcia) és csak a kellően kihirdetett és egyenlő feltételek teljesítése esetén mindenkinek egyaránt rendelkezésre álló díjmérséklések vannak megengedve. A díjkedvezmények engedélyezése és kihirdetése körüli eljárás tárgyában 79,749/95. sz. ker. min. rendelet előírja a díjkedvezmények kihirdetésének módját s a 4. §. 2. pontja kivételesen megengedi, hogy miniszteri jóváhagyás alapján kihirdetés mellőzésével léptettessenek életbe oly kedvezmények, melyek közcélokra engedélyeztettek vagy melyek közhírré tétele katonai vagy államrendészeti tekintetbe ütköznék; végül amelyek a közhírré tett s következőleg eléggé ismert törvényes határozmányok alapján engedélyeztetnek. Minthogy tehát a ki nem hirdetett, tehát titkos díjkedvezmények — a lenti kivételektől eltekintve — tilosak és semmisek, valahányszor fuvardíjmérséklés képezi a per tárgyát, a bíróságnak hivatalból kell vizsgálnia, hogy a kereseti igény nem nyugszik-e a törvényben tiltott és semmis jogalapon és pedig még akkor is, ha a felek azt védekezésül fel sem hozzák. A V/. a. szerződés felperes és M. H. és Q. között jött létre; az utóbbiak nyerték el a végleges építési engedélyt és megalakították az alperes részvénytársaságot. Az utóbb nevezett építési vállalkozók helyébe szerződő fél gyanánt az alperes h. é. vasút r.-t. lépett, mely a felperessel kötött szerződést magára nézve kötelezőnek ismerte el. A //. alattiban íelperes kijelentette, hogy törekedni fog, hogy összes saját szállítmányait az engedély egész időtartama alatt a szabályszerűen kihirdetett szállítási illetékek ellenében alperes vasútján fogja fuvaroztatni és szavatosságot vállalt, hogy a vasúti vonal megnyitását követő év kezdetétől fogva 10 egymásutáni üzemévben háromévenkint legalább 3.000,000 tonnakilométer árút fog ezen a vasúton akár mint leiadó, akár mint 4*