Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) IX. kötet (Budapest, 1916)

32 fíiteljogi Döntvénytár. természetű iarlozásai között. Ugyanis a KT. 261. §-a értelmében a kereskedő által kötött szerződések kétség esetében, kötelezvényei pedig már akkor is, ha ennek ellenkezője magából az okmányból ki nem tűnik, üzletéhez tartozónak tekintetnek. Ezzel szemben az üzletátruházási törvény indokolása szerint az üzletből eredőnek tekintendő az üzlet folytatásához szükséges minden olyan kötelezettség-vállalás, amely keletkezését az üzletnek köszöni, így azok a kötelezettségek is, amelyeket a kereskedő elvállal abból a célból, hogy az üzletet megalapíthassa, nevezetesen árúk hitelben való beszerzése, üzlethelyiség kibérlése és kölcsön felvétele ebből a célból. Az utóbbi példaszerű felsorolásból, valamint abból, hogy az indokolás utóbb kifejti, hogy mindig a konkrét üzlet vétetik figyelembe s hogy tehát olyan kötelezettségért, amely a rendes menetelű hasonló üzletben nem szokott vállaltatni, a felelősség megállapítva nincsen. Kitűnik, hogy az üzletátruházási törvény meghatározása az üzleti hozzátartozóság szempontjából szűkebb, nevezetesen, hogy az átvevő felelősségét csakis az átruházott üzletből eredő kötelezettségekre kívánta kiterjeszteni. (Budapesti kir. tábla felülvizsgálati tanácsa 1914. G. 23. sz. a.) 28. Amennyiben a biztosítás kezdete naptárszerűleg meg van állapítva, a kockázat viselése nem köthető Joghatályosan az első évi díj fizetéséhez és a kötvény kiadásához, tehát eme kikötés alapján alperes a díjfizetést jogosan meg nem tagadhatja. (Budapesti kir. tábla felülvizsgálati tanácsa 1913. G. 1470. sz. a.)