Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) IX. kötet (Budapest, 1916)

RENDSZERES TARTALOMMUTATÖ. Kereskedelmi törvény. ELSŐ EÉSZ. Kereskedők és kereskedelmi társaságok. Kereskedelmi telep. 152. A vasúti állomás a vasút telepének nem tekinthető 241 Ü zletátruházás. 25. Amikor a kereskedelmi üzlet minden hozzátartozókkal, összes árúkészletével, felszerelésével és az üzleti helyiséggel együtt ruháztatik át, akkor nem lehet kétség az iránt, hogy nem a kereskedelmi üzlet egyes vagyontárgyai, hanem maga a kereskedelmi üzlet, mint vagyonösszesség képezte az átruházás tárgyát. Hogy az átvevő az üzletet mindjárt az átvétel után vagy egyáltalán nem folytatta, ez a körülmény az üzletátruházás hatályát nem érinti, mert az 1908. évi 57. tc. értelmében való üzletátruházás fennforog, mihelyt az üzlet folytatásának a lehetősége az átvevőre nézve fennállott, közömbös levén emellett, hogy tényleg máskép rendelkezik az üzlettel. Az üzletből eredőnek jelentkezik, nem csupán az üzlet folytatásához szükséges valamely kötelezettségvállalás, hanem általában minden olyan kötelezettség, amely keletkezését az üzletnek köszöni, amely az üzlet létével oki összefüggésben van. Nem tesz eszerint különbséget, hogy az átruházónak szóba tett kötelezettsége minő jogalapból ered, hacsak ez a fokozatos összefüggés nem hiányzik 30 26. Ha a kereskedőnek több üzlete van és csak az egyik üzletét ruházza át az átvevő az 1908: LVII. tc. 1. §-ának helyes értelme szerint csupán az átvett üzletből eredő kötelezettségekért felelős és az átvett üzlettel összefüggésben nem lévő kötelezettségek az átvevőt nem terhelik. Az irányadó tényállás szerint azonban a szóbanforgó árúk vétele és az alperes által átvett Rákóczi-úti üzlet közt az összefüggés megvan, mert az árúkat részben itt rendelték és a Hársfautcai üzletbe szállítás előtt ebbe az üzletbe vitték azokat. Tehát az eladó a Rákóczi-úti üzlet közreműködésével bonyolította le az. ügyletet és a vevő is innen gondoskodott a Hársfa-utcai üzlet árúszükségletéről. Hogy az eladásnak a Rákóczi-úti üzletben a bérleti szerződés értelmében nem is volt szabad megtörténnie és hogy nem is történt meg, az nem változtat az előbb kiemelt tényen, amely szerint az eladó a Rákóczi-úti üzletben állott a vevővel összeköttetésben és ennél az összefüggésnél fogva az üzlet átvevőjével szemben az 1908: LVII. tc. alapján jogát érvényesíthesse 30 a*