Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) IX. kötet (Budapest, 1916)

140 Hiteljogi Döntvénytár. meggondnok a csődtörvény 100. §-a értelmében a csődtörvény korlátain belül a csődvagyon tekintetében képviseleti, kezelési és rendelkezési joggal bír, mégis a csődválasztmány nincs jogosítva a tömeggondnokkal a csődvagyon állaga felől egyezkedni, mert a csődválasztmánynak a csődtörv. 157. §-a szerint csak az a jogköre van, hogy a csődvagyont kezelheti és értékesítheti s így ha a csődválasztmány e jogkörén túl tesz nyilatkozatokat, az a csődhitelezőkre és a csődvagyonra jogi hatást nem eredményez. — III. A csődvagyon tömeggondnok tartozása fejében le nem foglalható. (Kúria 1915 január 14. G. 220/1914. sz. a.) A kir. Kúria felülvizsgálati tanácsa: Felperes felülvizsgálati kérelmének helyt ad, a fellebbezési bíróság ítéletét megváltoztatja, az 1912. évi szeptember hó 10. napján 652/1912. végrehajtói szám alatt telvett kielégítési végrehajtási jegyzőkönyv 1. t. a. összeírt és lefoglalt, az erzsébetvárosi m. kir. adóhivatal által 5/1912. sz. és 6/1912. sz. adóhivatali bírói leiéti naplótetel alatt bevételezett 3000 K készpénzösszegei és ennek időközi letéti kamatait alperessel szemben a végrehajtási foglalás alul feloldja. indokok: A kir. Kúria előrebocsátja, hogy ebben az ügyben az 1912 :LIV. tc. 60. §-a értelmében az 1893 : XVIII. tc. szabályai nyernek alkalmazást. Az ügy érdemében a felülvizsgálati kérelem elbírálásánál a kir. Kúria a fellebbezési bíróság ítéletében foglalt és meg nem támadott abból a ténymegállapításból indul ki, hogy dr. K. M. csődlömeggondnokot a csődbíróság arra szólította fel, hogy a kezéhez a csődtömeg javára befolyt összegeket tegye bírói letétbe, és hogy erre a felhívásra a nevezett csődtömeggondnok 691/1912. sz. a. iktatott beadványában előterjesztette, azt a jelentését, amely szerint a csődtömeg javára a bevétel 12.352 K 47 f., a kiadás 4143 K 74 f. volt és így a csődtömeget illeti 8203 K 73 f., ebből a csődtömeggondnok reámutatva, hogy munkadíja foglalás alá vétetett, 3000 K-t bírói letétbe helyezett, a további 5208 K 73 f-t pedig a foglalást megelőző időre eső munkadíjának és jövőben felmerülő kiadásának fedezésére kívánta visszatartani. E tényállás alapján a fellebbezési bíróság jogszabálysértéssé]