Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) IX. kötet (Budapest, 1916)

136 Hiteljogi Döntvénytár. a felperes az 1909 februárban kelt engedményokirattal az F. és K.-val szerződésen alapuló összes jogokat megszerezte, a kir. Kúria is arra a következtetésre jutott, hogy a felperesnek a váltó megszerzésekor is, ami a felperes előadása szerint 1909 február 3-án, tehát csak néhány nappal az engedményokirat kelte előtt történt, tudnia kellett a váltó alapjául szolgáló jogviszonyról. -K ¥ = V. ö. Híteljogi Dtár VI. 130. sz. esettel. 92. A V. T. 29. §-ának a biztosítási viszkereset feltételeit szabályozó rendelkezéséből kitűnik, hogy a biztosítási viszkeresetnek egész más tények szolgálnak jogalapjául, mint a fizetésre irányuló váltó keresetnek. Ebből tehát nyilvánvaló, hogy a két kereset jogalapra nézve egymástól teljesen különbözik, a mibőV a jogalapváltoztatás fennforgása kétségtelenül megállapítható. (Kúria 1915 április 8. 1053/1914. v. a. sz. IV. p. t.) * ¥ = V. ö. Hitelj. Dlár V. IM. sz. esettel. 93. Az egyeztetés címén és céljaira előlegül adott összegek nem támadhatók meg. (Kúria 1914 október 8-án. 244/914. v. sz. IV. p. t.) A marosvásárhelyi kir. tábla: Az elsőbírósági ítéletet, kiigazítva olykép, hogy azt a kir. törvényszék mint rendes, nem pedig kereskedelmi bíróság hozla, n kir. ítélőtábla megváltoztatja, telpeivs csődtömeget keresetével elutasítja. Indokok: Felperes csődtömeggondnok részéről a keresetben előadott s a per során mindvégig fenntartott azt a tényállítást hogy rJperes a kö/>adóstól a keresetben említett 1600 korona