Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) IX. kötet (Budapest, 1916)

Hiteljogi Döntvénytár. 131 Indokok: A kii*, tábla az egyidejűleg elintézett 2013/913. sz. perben az elsőbíroság által megállapított tényállás elfogadásával megállapította, hogy a jelen perben érvényesített váltón megnevezett intézvényezett és rendelvényes egy és ugyanaz a személy. Minthogy pedig a VT. II. fejezetének megfelelő idegen váltó nem keletkezhetett, ha az idegen váltóban a rendelvényes egyúttal az intézvényezett is, mert ezt az idegen váltó utalványi jellege kizárja : a kir. tábla megállapítja, hogy a kereseti váltó kellékhiányos. A V. Elj. -4. §-a értelmében az ezen váltóra alapított keresetet az elsőbíróság hivatalból tartozott volna visszautasítani. A V. Elj. 37. § a értelmében a felsőbb bíróság által hivatalból is figyelembe veendő semmisségi okot képez, ha a 4. §. értelmében hivatalból visszautasítandó kereset vissza nem utasíttatott. Ennélfogva az elsőbíroság ítéletét az azt megelőző eljárással együtt meg kellett semmisíteni. A kir. Kúria: A másodbíróság végzését indokainál fogva helybenhagyja. * * = V. ö. Hitelj. Dtár II. 13., 162., III. 90., VI. 53., 87., 131., VII. 10-2., VIII. 130., 184.. sz. esetekkel és jegyzeteikkel. 89. A váltóbirtokos az 1876: XXVII. tc. 108. §-án alapuló megtartási jogot akkor is gyakorolhatja lejárt váltókövetelése tekintetében adósának az ő birtokába került ingóságaira, hogy ha ezek az ingóságok meghatározott rendeltetéssel adatnak ugyan az adós által birtokába, azonban e rendelkezés időközben megszűnvén, az ingóság minden rendelkezés nélkül maradt a váltóbirtokos birtokában. E megtartási jog kihat a követelés lejártával beállott időpontot követőleg a megtartás tárgyára harmadik személyek áltat szerzett jogokra is, tekintet nélkül arra, hogy a váltóhitelező az idézett 108. §. utolsó bekezdése értelmében az adóst már értesítette s illetőleg megtartási jogát a hivatkozott törvény 109. §-a 9*