Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) IX. kötet (Budapest, 1916)

Tarialommulaló. xm Lap 157. Ha a részvénytársaság és község között kötött szerződés szerint a község kiküldöttei az igazgatóságban helyet foglalnak és ez az alap­szabályokba is fel van véve, az alapszabályoknak az igazgatóság tagjainak részvényletételi kötelezettségére vonatkozó része a községi kiküldöttekre ki nem terjed . 249 Közgyűlési határozatok megtámadása. 61. Ha a részvénytársaság a közgyűlésen elfogadott mérleg adatai sze­rint megállapított nyereségből a részvényest megillető • nyereség jutaléknak megállapítása iránti törvényszerű közgyűlési intézke­dések megtételétől bírói felhívás dacára vonakodik: erre az igaz­gatóságnak tagjai ellen hivatalból megindítandó eljárás folyamatba tételének terhe mellett utasítható 79 156. Az alapszabályoknak a társaság feloszlásának tárgyában hozandó határozatára vonatkozó az a rendelkezése, hogy ebben a tárgyban jogérvényesen oly közgyűlés határozhat, amelyen a részvények egy­harmada képviselve van és a határozat kétharmad többséggel hozatik, nem enged más magyarázatot és okszerűen máskép nem is értel­mezhető, minthogy a közgyűlésen akkor, amikor ebben a kér­désben határoz a közgyűlés, az összes részvények egyharmadát képviselő részvényeseknek jelen kell lenni és azoknak a részvények kétharmadával kell leszavazni 247 197. Az alapszabályok ama rendelkezése, hogy a nyereség részben, még pedig annak legalább 5%-a a tartalékalap gyarapítására fordítandó, a fenmaradó — tehát a tartalékalap gyarapítására nem fordított összeg, — pedig a részvényesek között felosztandó, kötelező, paran­csoló rendelkezés. Már pedig amennyiben a társasági alapszabályok ekként intézkednek, a közgyűlésnek, habár a KT. 179. §-a szerint a nyereség felosztása a közgyűlés hatáskörébe tartozik, valamely tag ellenzése esetén, többségi határozattal nem áll jogában a jövedelem felett ettől eltérően intézkedni. Nincs ezzel ellentétben az, hogy ér­vényesnek ismertessék el olyan kisebb összegnek új számlára való átvitele, mely akként, hogy az osztalék részvényenként kerek összeget tegyen ki, fel nem osztható és magában véve oly csekély, hogy annak felosztása nem is áll a részvényesek érdekében. Ezzel szem­ben nem lehet sem arra hivatkozni, hogy ennél a pénzintézetnél már az előző években szokásos volt nagyobb összegnek új számlára való átvitele, másrészt ezt az átvitelt a háború-okozta gazdasági bizony­talanság indokolja, végül pedig, hogy a nyereségnek ily módon való felosztása ez évben általános kereskedelmi szokás volt 326 202. Az alapítás tárgyában hozott határozatot a részvénytársaság ellen a KT. 174. § a alapján indított keresettel megtámadni nem lehet, ha­nem amennyiben a részvényes az alapítóknak törvényellenes eljárása folytán károsodott, az ebből eredő magánjogi igényeit csak az alapí­tók ellen indítandó keresettel érvényesítheti 337 Mérleg. 9. I. Az adóssal szemben a hitelezői jogok megszűnését nem eredményezi az a körülmény, hogy a kereskedő évi mérlegének felállításánál köve­telését a KT. 199. § 5. pontjának megfelelően behajthatlanság címén leírta. — II. Ha a követelésnek átruházása igazoltatott, az eredetileg fellépett felperesi részvénytársaság megszűnése alapján a kereset

Next

/
Oldalképek
Tartalom