Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) IX. kötet (Budapest, 1916)

Hiteljogi Döntvénytár. amely ügyleteket, ügynöki működésének körzetében az ő közbenjárásának és működésének igénybe vétele nélkül, közvetlenül főnöke kötött meg: ellenkező kikötés hiányában akkor is megilleti e jutalék, ha főnöke üzlete feloszlatása céljából raktáron lévő árúit, esetleg az árjegyzéki vagy a beszerzési áron alól is eladja. (Kúria 1915 március 2. 824 1914. v. sz. a. IV. p. I.) A kir. Kúria: A másodbíróság ítéletének .--Iperest viszonkeresetével elutasító nem fellebbezett részét nem érinti; a fellebbezés egyéb részét azonban megváltoztatja ; a felperest abból az okból, hogy a B. T. céggel alperes által kötött boreladási ügylet liquidátionalis ügylet volt, elulasíthatónak nem találja, felperesnek ezután az ügylet után provízió követelési igényét megállapítja, ehhez képest arra utasítja a másodbíróságot, hogy a kereseti követelés mennyisége tekintetében hozzon új érdemi határozatot. Indokok: Felperes az alperes cégnek csehországi egy évi felmondási idő kikötésével alkalmazott ügynöke volt, akinek fizetés jellegével bíró járandóság fejében, azok után az ügyletek után is járt provízió, amely ügyleteket, ügynöki működésének körzetében, felperes közbenjárásának és működésének igénybe vétele nélkül, közvetlenül az alperes cég kötött meg. Azt nem is vitatták az alperesek, hogy a felperessel megállapodtak volna, miszerint abban az esetben, ha az alperes cég feloszlását szándékolná és ebből a célból a raktáron lévő árúit, esetleg az árjegyzéki vagy a beszerzési áron alól is eladás tárgyává tenné, a felperesnek, a jutalék követeléséhez való igénye megszűnik. Ily kikötés hiányában tehát, figyelemmel arra is, hogy a budapesti kereskedelmi és iparkamara szakvéleménye szerint oly kereskedelmi szokás nincs, amely szerint az ügynöknek, a liquidátionalis eladások után jutalék-részeltetés nem jár, egyedül a felek közt fennálló szerződés az irányadó. A peres felek szerződése szerint pedig a felperesnek, alkalmaztatásának ideje alatt, az alperes cég által, a felperes ügynöki körzetében kötött ügyletek után is jár provízió, ennélfogva tekintet nélkül arra, hogy mily szándékkal és mily célból kötötte meg az alperes cég a B. T. céggel, az 1907. év november vagy december havában, amikor még a felperes az alperesnek alkalmazott ügynöke volt, a szóban forgó boreladási ügyletet; a felperesnek ezután az ügylet után jogos igénye van jutalékhoz.