Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) IX. kötet (Budapest, 1916)

Hiteljogi Döntvénytár. 1 -" megbízó fél a közvetítési díj fizetését külön fellételekhez nem kölötte. Az A) alattiban ezen díjnak a megfizetése semmi különös feltételhez kötve nincs. A szakértők szerint a közvelítési díj úgy azon cselben, ha a felek a már megkötött szerződéstől közös akarattal elállanak, mint ha a megkötött ügylet a felek valamelyikének szerződésszegése folytán teljesedésbe nem ment, jár. Ezek szerint az ügynöki ténykedés, ellenkező kikötés nélkül, a felek összehozásával vagy legfeljebb az ügylet megkötésével kimerül. Ezzel szemben nem alapos az a védekezés, hogy a közvetítő felperesnek az ügylet tényleges teljesítésénél is közre kel. működnie s díjait csakis ezen összmunkája után kaphatná megl Mivel ezen gyakorlattal szemben sem az A) alatli levél ellenkező kikötést nem tartalmaz, sem alperes ellenkező megállapodást nem igazolt: felperes kötelességeit meghaladó tevékenységet fejtett ki akkor, midőn a teljesítéssel vonakodó K-t a teljesítésre felhívta, s hogy alperest a fizetés körül kifejtendő óvatosságra figyelmeztette. Mivel tehát az ügynÖKÖt már a puszta összehozás alapján megilleti a közvelítési díj s így további tevékenységet tőle külön kikötés nélkül a felek egyike sem várhat, nyilvánvaló, hogy díjai az ő ténykedésének befejeztével nyomban esedékessé válnak. Ezen megállapítások után nem ügydöntő, hogy alperes és R. közt létrejött, de nem teljesített vételi ügyiéiből keletkezelt rendes per mikor és hogyan fog eldöntetni. Ezen pernek a kimenetele a felperes már szerzett jogain és teljesített kötelességein semmi változást nem idéz elő, nem lehet felperest arra kényszeríteni, hogy díjainak kiegyenlítése iránt ezen pernek befejeztéig várjon. (1912. dec. 31. 44522/912. P.) A nagyváradi kir. tábla: Az elsőbíróság ítéletét indokaiból s azért is helybenhagyja, mert helyes a törvényszéknek az a megállapítása, hogy a szakértők véleménye szerint a borügynök ténykedése, ellenkező kikötés hiányában, a felek összehozásával s az ügylet megkötésével kimerült s hogy a közvetítési díj nemcsak az ügylettől való kölcsönös elállás esetében, hanem azon esetben is jár az ügynöknek, ha az ügyleti felek valamelyike a szerződést megszegte. A szakértők véleménye abban a kérdésben ágazott el, hogy a közvetítési díj a közvetítéssel létrejött ügylet megszegése s ennek következtében keletkezelt per esetében, mikor lesz kövelelhető, vagyis az ügynök a per befejezését bevárni tartozik-e vagy sem.