Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) IX. kötet (Budapest, 1916)

XII Tartalommulaló. Igazgatóság és felügyelő-bizottság. 60. Az igazgatóság és a felügyelő-bizottság tagjai oly kérdésben, amelyben saját jogaik vagy kötelezettségeik tekintetében személyesen érdekelve vannak, a dolog természeténél fogva érvényesen nem szavazhatnak 79 110. I. A kereskedelmi társaságok, ha csőd alá kerülnek, elvesztik kezelési és rendelkezési jogukat aktuális vagyonuk felett, mely a hitelezők összeségére megy át; valamint azonban az egyén a csődnyitás tényével személyiségét el nem veszti és- hitelezőivel egyezkedhetik, úgy a részvénytársaságok sem szűnnek meg a csődnyitás folytán olyképen, hogy a fizikai személyeket megillető jogokat ha gyakorolnak, magától értetnék, hogy azon jogokat, melyek a részvényeseket, mint ilyeneket illetik, ezek csőd esetében, a közgyűlésen gyakorolhatják. Erre a külön képviseletre azonban csak annyiban van szükség, hogy a társaság akarata a hitelezőkkel s a bírósággal szemben kifejezést nyerjen, miután a bukott társaságnak is vannak megóvandó érdekei, melyeknek megvédésére a csődválasztmány nem lehet hivatva. Mindazon esetekben tehát, amikor a közadós részvénytársaságnak ilyen külön érdeke fenn nem forog, a csődtömeget a tömeggondnok képviseli. A csődnyitás idejében az igazgatósági és felügyelő-bizottsági tagok ellen a társaságot illető kártérítési jog a társasági vagyonnak olyan része, mely a hitelezők aránylagos kielégítésére fordítandó, ezt a jogot tehát a csőd tartama alatt csak a tömeggondnok érvényesítheti. — II. Az igazgatóság és felügyelőbizottság tagjai vagyoni felelősséggel tartoznak, ha a kár a társaság ügyvezetőinek vagy tisztviselőinek olyan cselekményéből származik, mely a társaság ügymenetét feltüntető üzleti könyvekből vagy más, az igazgatóság és felügyelő-bizottsági tagok rendelkezésére álló vagy általuk a rendes kereskedő gondosságával nagyobb nehézség nélkül megszerezhető és kipuhatolható adatokból kideríthető. A rendes kereskedői gondosság mértékét pedig társasági szerződéssel szigorítani lehet, de nem enyhíteni. — Aki valamely részvénytársaságban igazgatósági vagy felügyelő-bizottsági tagi állást vállal, az a törvényben és alapszabályokban előírt kötelességeit a rendes kereskedő gondosságával teljesíteni tartozik és ha szakértelem nélkül ily felelősséggel járó és hozzáértést igénylő állást vállal: már ezáltal vét a rendes kereskedő gondossága ellen és ha szakértelmének hiányát az ellenőrzésnek megfelelő módjával pótolni és az ellenőrzést szakértővel végeztetni elmulasztja, ennek következményeit viselni tar tozik. — Az a körülmény, hogy az évi mérleget csak az ügyvezetéssel megbízott háromtagú «igazgatóság», utóbb az igazgató írta alá és hogy a cégbíróság az igazgatótanács tagjainak aláírását nem követelte: nem mentheti fel az igazgatóság tagjait a mérleg helyes felállításáért és a kellő ellenőrzésért a törvényben és alapszabályokban gyökerező felelősségük alól. — III. Ha az egyetemlegesen felelős igazgatósági vagy felügyelő-bizottsági tagok egyike-másika a per folyamán tartozására egyezségi úton fizetést teljesít: ezeket a teljesít ményeket akként kell elszámolni, hogy ahány százalékát képviselte a felperessel egyezségre lépett egyes igazgatósági és felügyelőbizottsági tag teljesítménye annak a megállapított összes hiánynak, mely az ő működési éve vagy évei alatt felmerült, teljesítményének ugyanilyen százalékát kell az egyes működési évek hiányára külön-külön megtérítés gyanánt elszámolni 161