Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) IX. kötet (Budapest, 1916)
Hiteljogi Döntvénytár. 103 73. A K. T. 353. §-a a fedezeti vételt a kártérítés feltételéül nem szabja meg és a fedezeti vétel elmulasztása csak azt vonja maga után, hogy ily esetben a vevő a késedelmes eladóval szemben rendszerint csupán a szerződéses, nemkülönben a teljesítés helyén és idejében volt piaci ár közti különbözetet követelheti. A további kárt még a szerződéshez hü fél is köteles a kereskedelmi forgalomban megkívánt gondosságnak megfelelően elhárítani, a haszon elmaradásának megelőzése céljából tehát az elmaradt teljesítést más vétellel fedezni és csak ha a fedezeti vétel nem volt lehetséges vagy aránytalan nehézségekkel járt volna, abban az esetben igényelheti fedezeti vétel nélkül is az elmaradt hasznát. (Budapesti kir. tábla 1915 február 19. G. 1255 1914. sz. a.) A budapesti kir. tábla felülvizsgálati tanácsa: Az alperest felülvizsgálati kérelmével elutasítja. Indokok: A 6 •/. alatt csatolt megrendelő jegy szerint az alperes a megvett kalapokat 1913 április hó közepén volt köteles szállítani, a tényállás szerint azonban akkor nem szállított, hanem az 1913 április hó 28. napján kelt levelében arról értesítette a felperest, hogy a napokban részben küldi majd az árút és igyekszik, hogy a hátralékos részt mielőbb szintén megküldje. A felperes ezután 1913 május hó 14. napján közölte az alperessel, hogy az árút még mindig nem kapta meg és figyelmeztette, hogy amennyiben azt posta fordultával meg nem kapja, úgy az árút már nem fogadja el, hanem szükségletét másutt fedezi, amire az alperes 1913 május hó 16. napján azt felelte, hogy az értesítés kelte napján részküldemény megy, azonban a tényállás szerint az árut ekkor sem küldte. Erre a felperes az 1913 május hó 20. napján kelt levelében közölte az alperessel, hogy az árú most már nem kell, szükségletét másutt fedezi és kártérítési igényét ügyvédje útján érvényesíti. Az alperes azután 1913 május 21. és 24. napján négy