Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) IX. kötet (Budapest, 1916)

104 Hiteljogi Döntvénytár. csomagot postára adott, a felperes azonban a küldeményeket nem fogadta el. A fellebbezési bíróság az 1913 május 22. napjáig feladott árúra nézve az alperes kártérítési kölelezettségét nem állapította meg és ez a döntés támadás hiányában jogerős. Az eldöntendő kérdés, hogy az alperes az 1913 május hó 22. napja után feladott árú tekintetében késedelmes volt-e? és hogy e miatt kártérítési kötelezettség terheli-e ? Az alperes a 6 7. alatt csatolt megrendelőjegyen kikötött szállítási határidőt figyelembe véve már 1913 április hó közepén késedelemben volt és ha a leiperes megnyugodott is az alperesnek 1913 április hó 28-án tett abban az Ígéretében, hogy az árú részben a napokban megy és hogy alperes az összes szállítás mielőbbi teljesítésére igyekszik, az 1913 május hó 14. napjáig elegendő időt adott az alperesnek a teljesítésre. A felperes ugyanis csak az 1914 május hó 14-én kelt levelében hívta fel az alperest a teljesítésre és figyelmeztette, hogy különben az árút már nem fogadja el. Ez után a figyelmeztetés után az ügyletnek a fellebbezési bíróság állal kifejtett természetét is figyelembe véve, a felperes az 1913 május hó 20-án kelt levelében már jogosan követelte a teljesítés helyett a kártérítést (Kt. 354. §.) és az utólagos teljesítésre még további időt engedni nem tartozott. Alaptalan az a támadás, hogy a felperes csak fedezeti vételből eredhető kárát követelhetné, minthogy azonban fedezeti vételt nem kötött, jogos kártérítési igénye nincs. A csatolt levelekből kitűnik ugyan, hogy a felperes a szükségletének másutt való fedezéséről szól, ebből azonban nem következik, hogy ezzel egyéb alapon érvényesíthető kártérítési igényéről lemondott és hogy a vétel fedezésére köteles. A K. T. 353. §-a a fedezeti vételt a kártérítés feltételéül nem szabja meg és a fedezeti vétel elmulasztása csak azt vonja maga után, hogy ily esetben a vevő a késedelmes eladóval szemben rendszerint csupán a szerződéses, nemkülönben a teljesítés helyén és idejében volt piaci ár közti különbözetet követelheti. A további kárt még a szerződéshez hű fél is köteles a kereskedelmi forgalomban megkívánt gondosságnak megfelelően elhárítani, a haszon elmaradásának megelőzése céljából tehát az elmaradt teljesítést más vétellel fedezni és csak ha a fedezeti vétel nem volt lehetséges vagy aránytalan nehézségekkel járt volna, abban az esetben igényelheti fedezeti vétel nélkül is az elmaradt hasznát. Az erre vonatkozó döntés már a kártérítés mérvére tartozik. ¥ ¥ = Hasonló Kúria 525/1900, 523/1899, Dárday-Túry IV/B. 292. L, 1097/Í900. Dtár 111. f. XX. 54., Bpesti tábla II. G. 30/1903. Dtar III. f. XXIV.