Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) IX. kötet (Budapest, 1916)

tiiteljogi Döntvénytár. szolgáltató alperesi társaság ellenében semmiféle jogot fizetésre vagy anyagi kárpótlásra nem szerzett. Ezen jogi álláspont mellett pedig az a kértlés, vájjon felperes a keresetbe vett összegei egy évi fizetés címén a szerződés alapján vngy pedig egy évi felmondási időre a törvény értelmében követelhető javadalmazásképen igényli, a jelen per elbírálására teljesen irreleváns és tárgytalan. Mindezeknél fogva a peres felek által felajánlott bizonyítás mellőzésével a felperest leszállított alaptalan keresetével elutasítani kellett. Ami ellenben a viszonkeresetet illeti, azt jogosnak kellett elfogadni és pedig azért, mert a felperes maga ismerte be, hogy 1910. évi októberi fizetésére, mely csak utólagosan járt neki, az elleniratban felsorolt tételekben összesen 1923 K-t vett fel saját céljára, tehát 256 K 34 fill.-rel többet, mint amennyi neki erre az egész hónapra járt (t. i. 1666 K 66 fill.), mert felperes kilépése s ügyeinek átadása 1910. évi október hó 27-én történt, őt csak ezen napon illeti meg az utólagosan járó fizetése, vagyis csak 1451 K 62 fill. és mert az ezen összeg és az általa az alperesi pénztárból előre kivett 1923 K közötti különbözetet és annak a kilépés napjától járó törvényes késedelmi kamatát, melynek megtartására a fentiek szerint jogcíme nincsen, az alperesnek kétségtelenül megtéríteni tartozik. Ezen viszonkereset elbírálásánál a kir. törvényszék nem vehette figyelembe a felperesnek azt a kifogását, hogy miután az alperes eziránti igényét megelőzőleg az illetékes iparhatóságnál nem érvényesítette, ennek elbírálására a kir. törvényszék nem illetékes és pedig azért nem, mert a kir. törvényszék jogi álláspontja szerint ezen kártérítésszerű követelés nem oly természetű, melyre az 1884 : XVII. le. 176. §-ának rendelkezései irányadók. (1912 december 2. 90,065/1912. sz. a.) A budapesti kir. tábla: Az elsőbíróság ítéletének a kereset főtárgyára vonatkozó rendelkezését megváltoztatja és felperesnek az alperessel szemben feunállotl szolgálati szerződésen alapuló követelési jogát a kereseti igények tekintetében megállapítja. Indokok: Felperes és G. K. az alperes részvénytársaságnak harmadik személyek irányában kifelé egyenlő jogkörű igazgatósági tagjai voltak. Ellenben befelé, a KT. 189. §-a értelmében korlátolható hatáskörük a nem vitás tényállás szerint akkép volt meghatározva, hogy G. K. alelnöki címmel felruházott igazgatósági tagot az alperesi részvénytársaság igazgatóságának tanácsa a 21. •/. alatti jegyzőkönyvi kivonat szerint még 1908. évi február hó 23-án tartolt ülésén hozott határozattal felhatalmazta, hogy az alperes