Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) IX. kötet (Budapest, 1916)

86 Hiteljogi Döntvénytár. üzletének vezetése közben szükségessé vált intézkedéseket (Reglemenls) meghatározza és az igazgatósági tanácsol megillető felügyeleti jogot az üzletvezetés felett gyakorolja. Viszont a felperes a társaság és G. K. irányában fennforgó jogviszonyát tekintve, az alperes budapesti üzletének vezelésével megbízott vezérigazgató volt, aki e minőségben mint a társaság alkalmazottja az igazgatóságnak, valamint az utóbbi által az üzletvezetés feletti felügyelettel külön megbízott G. K. alelnöknek kétségtelenül alá volt rendelve. A felperes és G. K. közölt 1910. évi október hó 28-án lefolyt szóváltás, miközben utóbb nevezett felperes eljárására vonatkozóan két ízben a «gemein» jelzőt használta, valamint azt is mondta, hogy míg ő utazások közben (árad, addig felperes lustálkodik (auf der faulen Haut sitzen), felperesnek még ugyanazon napon kelt 3. /. alatti levelében előadott és lényegében alperes által is megerősített tényállás szerint abból indult ki, hogy a felperes irodájában megjelent G. neki szemrehányást tett, hogy a 2. •/. alatti (üzleti ügyről szóló) levelet az ő megkerülésével miért intézte YV. elnökhöz és egyáltalában az ő tudta nélkül (über seinen Kopf) miért alkalmaz új tisztviselőkel; majd kijelentette, hogy minden ügy fog történni, amint ő akarja. E szóváltásnak tárgya tehát világosan nem magánügy volt, hanem üzleti ügy, amelyből íölyólag G. a vele szemben hivatalos minőségben alárendelt felperesi vezérigazgatónak e minőségében véghez vitt cselekményeit és eljárását lette és pedig kedvezőtlen irányú bírálata és megrovása tárgyává. Ezeket mérlegelve a kir. tábla az elsőbíróság vonatkozó felfogásától eltérőleg ügy találta, hogy a kérdéses szóváltás alkalmából G. nem mint magánegyén, hanem az alneres társaságnak az üzletvezetés íelelti felügyelettel megbízott képviselője járt el és hogy a nevezett igazgatósági tagnak a vezérigazgató hivatalos eljárása lelett gyakorolt bírálata és megrovása a főnöknek az alkalmazott irányában kifejezett véleménynyilvánítása és illetve ténykedése jelentőségével bírt. Már pedig a KT. 59. §-ának 8. pontjára való nyílván téves hivatkozásának elhagyásával elfogadva az elsőbíróságnak azt az álláspontját, hogy az a kérdés, vájjon a kérdéses szóváltás alkalmából használt kitételek az ipartörvény 95. §-ának a) pontjában említett becsületsértés fogalma alá vonhatók-e, büntető eljárás nélkül a polgári perben is eldönthető, a kir. tábla ellentétben az elsőbírósággal úgy találta, hogy az alperesi részvénytársaságnál ügyvezetői hatáskörrel bírt felperes vezérigazgató irányában a közéletben is lealacsonyítóknak tekintett és felperes által magára nézve méltóan sértőknek talált fentemlített kitételeknek használata, különösen pedig eljárásának a ((gemein» jelzővel illetése,