Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) IX. kötet (Budapest, 1916)
Hiteljogi Döntvénytár. 83 vele megkölött szerződés szerint évenkint megillető 15,000 K 1910. évi október hóra járó 1660 K 66 fill.-n)i és az 1910. évi november hó 1-től 1911. évi október hó 31-ig járó 20,000 K-nyi fizetését kívánta a jelen perben érvényesíteni, 1910. évi október hó 26-án felmondás nélkül történt kilépésének jogosultságát azzal indokolván, hogy őt G. K. igazgatótársa azáltal, hogy neki kiabáló hangon szemrehányást tett, mert háta mögött egy hivatalnokot fogadott fel, eljárását aljasnak (gémein) jelezte és azt vetette szemére, hogy amíg ő (t. i. G.) úton van és vesződik, ő (t. i. felperes) itthon henyél (auf der faulen Haut hier sitzen) becsületében megsértette s ezáltal további szolgálatát leheteilenné tette. A kir. törvényszék tévesnek jelzi ugyan az alperes által vitatott azt a jogi álláspontot, hogy ezt a kilépési indokot felperes csak akkor érvényesíthetné, hogyha a rajta elkövetett becsületsértést előzőleg már az illetékes büntetőbíróság megállapította volna és hogy ez meg nem történvén, a becsületsértés fenn vagy fenn nem íorgása a jelen perben el nem bírálható: mindazonáltal magáévá tette az alperesnek azt az álláspontját, hogy jelen esetben az ipartörvény 95. §-ának a) pontjában annál kevésbbé az itt alkalmazást nyerő KT. 59. § ának 8. pontjában meghatározott kilépési ok fenn nem torog. Fenn nem forog pedig egyrészt azért, mert az állítólagos sértést elkövetett G. K. igazgatósági tag, még ha a 21. sz. alatt másolatban csatolt igazgatósági határozattal az igazgatóságot megillető felügyeleti joggal az ügymenet ellenőrzésével a budapesti üzletben külön megbízottnak tekintetik is, a felperes főnökének, vele rendelkező felebbvalójának nem tekinthető. De még ha valónak vétetnék felperesnek az az előadása is, hogy G. K. a budapesti üzletben (önöknek mondotta magát s Ionokként rendelkezett, felügyeleti és ellenőrzési jogot gyakorolt, még az sem állapítja meg a felperesnek vele szemben való alárendeltségi viszonyát arra való tekintettel, hogy az ellenőrzési és felügyeleti, sőt rendelkezési jog az igazgatósági hatáskörből kifolyólag mindegyik igazgatót illeti meg s a rendszerint igazgatósági hatáskört esetleg túllépő egyik igazgatótársával szemben ezáltal feljebbvalóvá vagy főnökké nem válik, aminthogy az a körülmény sem tette azzá felperessel szemben G. K-t, hogy a budapesti üzletmenetének és vezetésének az igazgatóság nevében való gyakorlására az igazgatóság még külön is megbízta és az alelnöki címmel felruházta. De nem . volt jogosítva a felperes a KT. 59. §-ának 8. pontjára való hivatkozással előzetes felmondás nélkül állását otthagyni és szolgálatából kilépni, mert a kir. törvényszék, mérle6*