Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) IX. kötet (Budapest, 1916)

Hiteljogi Döntvénytár. >3 ideig marad kötelezve, amennyi rendes körülmények közi a válaszadásra szükséges és ennek az időnek számításánál az ajánlattevő abból a feltevésből indulhat ki, hogy ajánlata kellő időben ért rendeltetése helyére. Hogy a küldölt sorsjegy ellenértéke a már kihúzott nyeremény alakjában az alperesnél voll, az ajánlat természetén nem változtat, mert az alperes az értékkel csak az ajánlat elfogadása esetén rendelkezhetett volna és így az ügylet a KT. 318. §-a értelmében a kellő időben történi elfogadási nyilatkozattal köttetett volna meg. Az ellogadó-nyilalkozalot azonban a felperes nem adta fel a kellő időben, úgy hogy a válasz sem érkezett meg az alpereshez a KT. 315. §-ában megszabott időben. Az ajánlatnak a lényállás szerint rendes körülmények közt 1913. évi október hó 5-én kellett volna rendeltetési helyére érkeznie, a válasznak is még aznap vagy legkésőbb október hó G-án reggel kellelt volna feladatnia, úgy hogy az alperes a rendes póstajárat szerint legfeljebb október hó 7-ig volt az ajánlatával az előbb idézett jogszabály értelmében kötelezve. Hogy a felperes az elfogadó-nyilatkozat elküldésére az ajánlat késedelmes megérkezése mialt, tehál hibáján kívül késett el, annak az alperes joga szempontjából (KT. 315. §-ának első bekezdése) jelentősége nincs. Egyébként az alperes az újabb sorsjegyet — mint még ki nem sorí-oltat — a íolyamatban volt sorsolásban való részvétel céljából ajánlotta a felperesnek, ha tehát a sorsjegyet még az ajánlat elfogadása, tehát az ügylet megköté.-e előtt kihúzták és így az a játékban már részt nem vehetett, az ügylet a felperes ajánlatában foglalt feltételezés megszűnte okából létre sem jöhetett. Az ajánlatnak ez a szövege «A mellékelt vételesere-jegy és az arra közben netán eső nyeremény, a válaszlevél és a nyerő sorsjegy birtokunkba érkezéséig a mi tulajdonunk marads, nem értelmezhető úgy, hogy az ajánlat elfogadása előtt kihúzott nyeremény az ajánlatot elfogadó felet illeti és hogy az alperes már az ajánlat télelével a sorsjegy nyereményéről lemondott. A vevő joga ugyanis az ügylet megkötésével kezdődik s ha az ügylel a sorsjegy időközben történt kihúzása m;alt létre nem jött, mert felperes ajánlata ily ügyletkötésre nem irányult, a felperes még a kellő időben elküldött válasz alapján sem érvényesíthetne jogot. Ezért a rendelkező rész szerint kellett határozni. * ¥ — Usztálysorsjegyekre telt ajánlatra nézve v. ö. Hiteljogi Dlár II. 12., IV. 80., 81., VIII. 99. sz. esetekkel és jegyzeteikkel.