Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) VIII. kötet (Budapest, 1915)

Hiteljogi Döntvénytár. volna is le, azok a szavazás végeredményére, sem a hozott határozat érvénye, sem a határozatképesség szempontjából befolyást nem gyakorolhattak. Miután azonban a mindkét irányban szükséges többség az említett szavazatok kihagyása nélkül is meg volt, ennek következtében a közgyűlési határozat e szavazatok érvénytelensége okából meg nem semmisíthető. Nincs ugyan az alapszabályban kimondva az, hogy a közgyűlés elnökének szintén részvényesnek kell lennie, azonban épen a közgyűlés fogalmából, a melynek értelmében a közgyűlés a társaságot alkotó részvényesek összességét megillető jogok gyakorlására kirendelt szervezet, a dolog természete szerint az következik, hogy a közgyűlésen való elnökléssel, — amennyiben az nem az igazgatóság valamely tagjára van bízva — csupán részvényes bízható meg, és hogy így kívánták ezt meg az alapszabályok is, mutatja az is, hógy a 16. §. szerint még a képviseleti jog is a részvényesi minőséghez köttetett. Ezek szerint szabálytalanság volt ugyan az, hogy a közgyűlésen egy nem részvényes elnökölt, minthogy azonban felperes ezt a megsemmisítés alapjául keresetében fel nem hozta, a bíróság pedig a KT. 174. §-a alapján megindult perekben a keresetben megjelölt tényeken felül más tényekre ki nem terjeszkednénk, ezen szabálytalanság alapján, erre fektetett külön kereseti kérelem hiányában a közgyűlési határozatot érvénytelennek kimondani nem lehetett. Ezeknél fogva az elsőbíróság ítéletét helybenhagyni kellett. (1912 november 3. 2861. sz.) A kir. Kúria : A másodbíróság ítéletét helybenhagyja indokaiból és azért, mert a részvényeknek harmadik személyek részére avégből való átadása, hogy ezek a közgyűlés határozatképességének biztosítása végett, ott mint részvényesek megjelenjenek, önmagában még nem elegendő ahhoz, hogy pusztán ezen az alapon a közgyűlés határozatai megsemmisíttessenek, mivel a részvényeknek ilyen ügynevezett álrészvényeseknek való átadása, és ezeknek a közgyűlésen részvényesi minőségben történt szerepeltetése csak akkor szolgálhat alapul a közgyűlési határozatok megsemmisítésére, ha a részvények ilyen átruházása valamely visszaélés keresztülvitele, vagy valamely jognak kijátszása céljá ból történt, ez az eset azonban itt fenn nem forog. * ¥ == Ad L V. ö. Hiteljogi Dlár L 176., 209., II. 53., 136., VI. 12. sz. esetekkel és jegyzeteikkel. — Ad II. A KT. nem tiltja, hogy a közgyűlésen való elnökléssel az igazgatóság elnökén kívül az igazgatóság más tagja is megbízható és hogy ennek kijelölését az alapszabályok az igazgatóság hatáskörébe utalják. Dtár III. f. IX. 256. lap.