Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) VIII. kötet (Budapest, 1915)

2G6 fliteljogi Döntvénytár. gépház és a malom elválasztására szolgáló falon egy lyuk lett áttörve, amelyről felperes annál kevésbbé állította, hogy a szerződés megkötésekor már meg lelt volna, mert egyáltalában tagadta a lyukak létezését. Minthogy felperes nem is állította, hogy a D) alatti kötvényfeltételek 7. §-á, illetve a KT. 490. §-a intézkedéséhez képest e változások bármelyikét is bejelentelte alperesnek, valamint a tűzhely kivételével azt sem állította, hogy alperesnek e változások megtörténtéről tudomásuk lelt volna, a tűzhelyre vonatkozólag pedig alperes tagadásával szemben nem sikerült bizonyítani, hogy ez az ajánlat felvételekor is meg lett volna, hogy alperesnek az ajánlat átvételével megbízóit közegei annak létezéséről tudomással bírtak. Ezek után tehát annak vizsgálata válik szükségessé, hogy a malomépületben eszközölt eme változások növellék-e és mennyiben annak tűzveszélyességét? Hogy növekedik a tűzveszély azáltal, ha a malom helyiségében az eddigi tilalom ellenére dohányzás megengedtetik, illetve elnézetik s ott ügy az alkalmazottak, mint egyéb bejárók szabadon dohányoznak is, kétségtelen. A dohányzással szükségkép együtt járó gyakori gyufagyujtás, az égő gyufának, az elszívott, de még égő dohánynak eldobása kétségtelenül igen alkalmas módja a lűz keletkezésének. Igaz ugyan, hogy felperes a dohányzási tilalmat jelző tábla kifüggesztésevei, de meg szóval is iparkodott érvényt szerezni e tilalomnak, ámde hogy ezt nem a saját érdeke által is megkívánt kellő eréllyel tette és hogy annak megtartását nem is ellenőrizte, ezt mutatja, bogy a fentebb megállapítást nyeit malomban nemcsak a bejárók, de sőt saját alkalmazottai is állandóan dohányoztak. Á felállított és fújtatóval is ellátolt kovácsműhely a szakértők egyhangú véleménye szerint fokozta a tűzveszélyt. Mindezek a körülmények az épületben, illetve annak rendeltetésében eszközölt oly változásoknak tekintendők, melyekről feltehető, hogy alperes azokról tudva, az ügyletet egyáltalán nem, vagy nem azon feltételek mellett kötötte volna meg, miért is alperesnek erre alapított kifogása folytán a KT. 490. §-a értelmében ez a biztosítási szerződés a tűzeset alkalmával már megszűntnek volt tekintendő. Minthogy pedig megszűnt szerződésből kifolyólag semmiféle jogot sem érvényesíthet a megszüntetésre okot szolgáltató felperes, ennélfogva őt ezen szerződésre alapított kártérítési keresetével el kellett utasítani. (1912 márc. 27. 115,908 911.) A budapesti kir. tábla: Az elsőbíróság ítéletét indokaiból helybenhagyja. (1913 ápr 9. 2256/912. V.)