Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) VIII. kötet (Budapest, 1915)

Hiteljogi Döntvénytár. forgó követelésekre valósággal zálogjogot nyerjen, hanem, hogy az általa a közadós szövetkezetnek nyújtott kölcsönösszegre oly módon biztosíttasséky hogy az intézeti ügyész kezeihez a peresített követelésekből befolyó összegekből havonkint részleteket kapjon vissza a kölcsönösszeg törlesztésére. (Kúria 1914 április 21. 775/1913. v. sz. a. IV. p. t.) A budapesti kir. törvényszék: Egyetemleg kötelezi alpereseket, hogy a 19,435/911. sz. tárgyalási jegyzőkönyvben I. 1—6., 8-9., 12—17., 19—37., 39—44., 46—47., 49., 52—69., 72-82., 84-86., 88., 90—91., 94., 96—98., II. 1—8. t. számok alatt felsorolt és ugyanott részletesen körülírt okiratokat felperesnek adják ki. Keresetének ezt meghaladó részével a kir. törvényszék felperest elutasítja. Indokok: Alaptalan alperesnek a felperes ellen emelt kereshetőségi kifogása. A csődtörvény 3. §-ának rendelkezéseiből nyilvánvaló, hogy a csődnyitás után a csődtömeghez tartozó vagyon tekintetében a vagyonbukott vagyonjogi személyiségét a tömeggondnok folytatja, tehát mindazokat a cselekményeket, amelyeket a vagyonjogi ügyletekre nézve a vagyonbukott tehetett volna, ezután az időpont után a tömeggondnok van jogosítva megtenni. De ettől eltekintve is, ebben a perben a felperes elsősorban a a tömeghez tartozó es alperesek által jogtalanul visszatartott dolgok kiadását kérte, erre vonatkozó kereshetőségi joga pedig nyilvánvaló. A szerződések értelmezésénél nem annyira a használt kifejezések szószerinti értelme, mint inkább a feleknek a szerződésben kifejezett és abban megnyilvánuló akarata az irányadó. Az A) alatti szerződés szövegének szószerinti értelme szerint, a közadós szövetkezet 10,000 K kölcsönvett összeg biztosítására zálogba adja a már eddig dr. M. S. útján peresített és dr. F. E. útján peresítendő követeléseit. A szerződés egész szövegéből azonban az tűnik ki, hogy a szerződő feleknek nem az volt a céljuk, hogy az A) alatti szerződéssel elsőrendű alperes a szóbaníbrgó követelésekre valósággal zálogjogot nyerjen, hanem az, hogy az elsőrendű alperes az általa a közadós szövetkezetnek nyújtott 10,000 K kölcsönösszegre oly módon biztosíttassék, hogy a másodrendű alperes, mint intézeti ügyész kezeihez a peresített követelésekből befolyó összegekből havonkint 1000, illetve 2000 K-t kapjon vissza a kölcsönösszeg törlesztésére. A biztosíték tehát egyrészt a visszafizetésnek