Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) VII. kötet (Budapest, 1914)
Hiteljogi Döntvénytár. m gen vagyont jogellenesen, habár nem saját czéljaikra, hanem a részvénytársaság czéljaira használják fel, noha ez a cselekményük büntetendő cselekményt nem képez Ezen felelősségi eseteknek egyike sem forog fenn. Ugyanis stb. Magánjogi jogtalan cselekmény pedig azért nem forog fenn, mert a kötlevél szerint felperes a kancziót készpénzben adta át a részvénytársaságnak azon kikötéssel, hogy a részvénytársaság neki ez után évi 5% kamatot tartozik fizetni, mely évenkint az ev végén számoltatik el s a 10,000 K a szerződés lejártával készpénzben lesz visszafizetendő. Aki készpénzt a visszafizetés kikötése mellett azon kikötéssel ad át a másiknak, hogy ez utóbbi azért kamatot tartozik fizetni, ezzel kifejezetten megengedte a készpénz felhasználását; mert a kamat a használat ellenértékéül szolgál és semmi értelme .-em volna annak, hogy valaki oly készpénz után kamatfizetésre kötelezze magát, melyet felhasználnia nem szabad, hanem természetben megőrizni köteles. Minthogy ezek szerint az A) alattinak az az értelme, hogy a K—i részvénytársaság a felperes által kauczióként letett 10,000 K-t üzleti czéljaira felhasználhatja, de annak ellenében 5% kamatot fizet s az ügylet lebonyolítása után azt felperesnek készpénzben visszafizemi tartozik; minthogy ezen megállapodásnak az a következménye, hogy az ilyen letétre a kölcsönre vonatkozó jogszabályok alkalmazandók; minthogy a 10,000 K a részvénytársaság üzleti czéljaira használtatott fel, ennélfogva a Imrmadrendü alperes nem járt el jogtalanul, midőn a felperestől átvett pénzt a részvénytársaság czéljaira felhasználta, és első , másod- és negyedrendű alperesek sem követtek el mulasztást, midőn a felhasználást meg nem akadályozták; miért is oly ok, melynek alapján alpereseknek a KT. 189. §-ában gyökerező felelőssége megállapítható volna, fenn nem forog, hanem a kaucziónak az A) alatti kötlevél értelmében való átvétele és felhasználása a KT. 188. §-a szerint csak részvénytársaságra nézve letesit kötelezettségei. Ezeknél fogva a keresetet el kellett utasítani. (1910 decz. 19. 43,612/910. sz. a.) A budapesti kir. tábla: Az elsőbiróság ítéletét helybenhagyjaIndokok: Felperes az A) alatti szerződés alapján 10,000 K készpénzt óvadékként fizetett le a K—i részvénytársaság czégnél s e készpénzt a czég óvadékul vette át. A készpénzben adott óvadék is, ha az óvadékösszeg után kamatfizetés ki nem köttetett, az óvadékot adó tulajdonául tekintendő s az ily óvadékot annak átvevője saját czéljaira fel nem h isználhatja, hanem azt idegen vagyonként köteles kezelni.