Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) VII. kötet (Budapest, 1914)
42 Hiteljogi Döntvénytár. ségtelenül beleegyezett abba, hogy az üzlet az eddigi czég alatt nyerjen folytatást. Az ekként kifejezésre juttatott beleegyezés pedig, mint szerződésen alapuló, kétségtelenül joghatályos, annál is inkább, mert a szerződő felek azzal, hogy az üzlet átruházásakor alperest a czég használatától kifejezetten el nem tiltot'.ák vagy ehhez való jogukat későbbi időre fenn nem tartolták, de sőt a beszerzett korábbi czégnek törlését sem kérték, alperes jogát elismerték. E részben sulylyal nem bir, hogy felperes az üzlet átruházásakor kiskorú volt, mert nevében gyámja jogszerűen ténykedett s e ténykedést az illetékes árvaszék is jóváhagyta s a szerződés érvénye meg sem lett támadva. Az a körülmény pedig, hogy alperes czégtulajdonosi minőségét csak 1908. évben tüntettette ki a czégkönyvben s hogy erről felperes külön értesítést nem nyert, sulylyal a fentiek után annál kevésbbé bir, mert ha az üzletet az eladáskor addigi czég alatt folytatni jogosult volt, e jogával bármikor élhet. A kir. Ouria: A másodbiróság Ítéletét indokolása alapján helybenhagyja. ¥ ¥ = Az üzletnek minden aktívákkal és paszivákkal való átvétele még magában nem ad jogot az átvett üzlet addigi czégének tovább használatára. Curia 829/1884., Márkus IV. 25. — Valamely üzlettel együtt megszerzett czéghasználati jog, nem a szerződő fél személyéhez kötött személyes, hanem olyan jog, mely ellenkező kikötés hiányában örököseire is átszáll és szerződés utján élők közölt is átruházható. Dlár IV. f. V. 252. lap. — Az addigi tulajdonos belee gyezése nélkül az eddigi czég toldatként sem használható. Dtár uj f. XI. 27. lap. — V. ö. Hileljogi Dtár If. 27., 73., 80., III. 107. sz. esetekkel és jegyzeteikkel. 25. A KT. tb. §-a határozottan rendeli, hogy a részvénytársaságok czégükben világosan mint ilyenek jelölendők meg, ezt tehát nem helyettesíti a szokásos kezdőbetűkkel való megjelölés. Oly esetben, midőn valamely czéget a magyar nyelven kívül más nyelven is kívánnak bejegyeztetni, a czég azonosságának szempontjából a más nyelven használandó czégszövegnek a magyar szöveggel mindenekben egyezőnek kell lennie. (Ouria 1912 deczember 30. 1041/912. v. sz. a. IV. p. t.)
