Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) VII. kötet (Budapest, 1914)

Hiteljogi Döntvénytár. A győri kir. tábla. A kir. tábla az elsőbiróság végzését, abban az egyedül neheztelt részében, amely szerint a kereske­delmi társas czégjegyzék II. kötet 78. lapján 35/8. f. szám alatt, a 3. rovatban a czégnek a következő módosítása: «Hungaria hazai ernyőgyár r.-t.» «Vaterlándische Sonn-und Regenschirnfabrik A.-G.» rendeltetett bejegyeztetni, megváltoztatja, ezt a bejegyzést hatályon kivül helyezi és kimondja, hogy a bejegyzés a rész­vénytársaság bejegyzésére szolgáló «R -T.» rövidítéssel, illetve a nem azonos német szöveggel meg nem engedhető és a részvénytár­saság igazgatóságat felhivatni rendeli, hogy a magyar és német czégszövegekben a «részvénytársaság» és Aktiengesellscbafi» szót egészében használja és a német szöveget akként állapittassa meg, hogy «Hungaria vaterlándische Schirnfabrik ccAktiengesell­schaít)) ; ezek megtörténtével pedig a 33/8 í. szám alatti bejegy­zés törlése és a helyesbített czég bejegyzése iránt intézkedjék. Indokok: A kereskedelmi czégjegyzések kihirdetésére fel­ügyelő miniszteri biztos 1345/912. számú előterjesztése az első­biróság 4214 p. 1912. számú végzése szerint felfolyamodásnak tekintetvén, annak helyt adni kellett, mert a K. T. 14. §-a hatá­rozottan rendeli, hogy a részvénytársaságok czégükben világosan mint ilyenek jelölendők meg, ezt tehát nem helyettesíti a szoká­sos kezdőbetűkkel való megjelölés és mert oly esetben, midőn valamely czéget a magyar nyelven kivül más nyelven is kíván­nak bejegyeztetni, a czég azonosságának szempontjából a más nyelven használandó czégszövegoek a magyar szöveggel minde­nekben egyezőnek kell lennie. A kir. Ouria: A másodbiróság végzését indokaiból hely­benhagyja. = V. ö. Hüeljogi Dtár I. 195., II. 22., Hí. 106., IV. 41., V. 105. sz. esetekkel és jegyzeteikkel. 26. A készpénzben adott óvadék is, ha az óvadék­összeg után kamatfizetés ki nem köttetett, az óva­dékot adó tulajdonául tekintendő s az ily óvadékot annak átvevője saját czéljaira fel nem használ­hatja, hanem azt idegen vagyonként köteles ke­zelni. Más meg bírálás alá esik azonban a készpénz­ben letelt óvadék akkor, ha az óvadékot átvevő megállapodásszerüen az óvadék összege után ka-

Next

/
Oldalképek
Tartalom