Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) VII. kötet (Budapest, 1914)

Hiteljogi Döntvényt™. 147 alapuló, elsőbbséggel biró hitelezőknek követelései után következő sorrendben, a Cs. T. 55. §-a értelmében külön kielégítésre jogosított zálogos hitelezőket épp ugy, mint a tulajdonképpeni csődhitelezőket, tehát azokat is, kiknek követelései a Cs. T. 60. §-a szerint a csődkövetelések I-ső osztályába tartoznak, megelőzően elégítendő ki. Indokok: Az 1898:X»XIII. tcz. 23. §-a szerint a szövetkezeti követelések kielégítési elsőbbségének az is egyik korlátja, hogy az elsőbbség csak azon hitelezőkkel szemben illeti meg a szövetkezetet, akinek a követelése az adósnak a szövetkezet névjegyzékébe történt bevezetése után keletkezett. Az alperesként perben álló csődtömeggel szemben azonban bizonyítottnak kellett tekinteni, hogy a csődtömegnek nincsenek oly hitelezői, kiknek követelései közadósnak a felperes szövetkezet névjegyzékébe történt bevezetésénél előbb keletkeztek, mert az elsőbiróság ez utóbbi körülményt megállapító jogkövetkezmény terhével felhívta az alperest, hogy a bejelentett követelések keletkezésének időpontjáról kimutatást készítsen és mutasson be a bíróságnak s alperes e felhívásnak a kitűzött záros határidőn belül, sőt később sem tett eleget. Arra nézve, hogy a felperesi követelés kielégítési elsőbbségének többi törvényes előfeltételei fenforognak, a kir. Curia elfogadta az alsóbiróságok ítéletének vonatkozó indokait. A felperes szövetkezetet megillető elsőbbség azonban mindkét alsóbiróság ítéletének e részben való megváltoztatásával, a fentebbi rendelkezés szerint állapíttatott meg, mert az 1908. évi XXIII. tcz. 23. §-ának az a rendelkezése, hogy az Országos Központi Hitelszövetkezet kötelékébe tartozó szövetkezet (49. §. 2. pont) saját tagja ellen fennálló követelése erejéig végrehajtás vagy csőd esetében, minden más törvényes elsőbbséggel nem biró követelést megelőző kielégítési joggal bír adósának összes ingó vagyonára, félreérthetetlenül kifejezi, de a törvény előmunkálataiból is kitűnik, hogy kielégítési elsőbbség az idézett törvényszakasznak megfelelő szövetkezeli követeléssel szemben nem gyakorolható más követelésre, mint amelyre a hitelezőt közvetlenül törvényen alapuló elsőbbség illeti meg, mint amilyen pl. a bérbe- vagy haszonbérbe adót illető törvényes zálogjognak, vagy a váltó, avagy a kereskedelmi törvény szerint bizonyos dolgokra gyakorolható zálog- vagy megtartási jognak gyakorlásával biztosított követelés, nem pedig a szerződés vagy végrehajtás által szerzett zálogjog, amelyekkel biztositott követelés elsőbbségét már azáltal világosan kizártnak kell venni a. szövetkezeti követelés felelt, hogy ez utóbbinak a törvény éppen végrehajtás esetében enged elsőbbséget és hogy a szerződéses zálognak a végrehajtás utján szerzett zálogjognál nagyobb hatása a dolog természete szerint nem 10*