Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) VII. kötet (Budapest, 1914)

Hiteljogi Döntvénytár. 90. A közadós kölcsöntartozása biztosítására hitelezőjére engedményezte künnlevő követeléseit, amelyekre az adósok az engedményes részére teljesítettek fizetéseket. Fia a tömeggondnok az engedményezést meg nem támadta, az engedményezés ténye a csődhitelezőkkel szemben is érvényes lévén: az engedményekből folyólag teljesített fizetések megtámadás tárgyát nem képezhetik. (Curia 1912 deczember 18. 449/912. v. sz. a. IV. p. t.) A budapesti kir. tábla: Az elsőbiróság Ítéletét helybenhagyja. Indokok: Alperes azon védelmével szemben, hogy a közadós, aki neki 140,000 K kölcsönösszeggel tartozott, ennek biztosítására átruházta reá ama künnlévő követeléseit, melyekre a közadós adósai alperesnek mint engedményesnek a megtámadott fizetéseket teljesítették, tekintve, hogy alperes védekezésének igazolására bizonyítékokat is szolgáltatolt, felperest terhelte annak igazolása, hogy a közadós adósai a megtámadott fizetéseket a közadós megbízásából és utasítása folytán a közadós javára teljesítették alperesnél. Minthogy azonban felperes a fizetések megszüntetésén kívül csak annak a nem vitás ténynek bizonyítására ajánlkozott, hogy a megtámadott fizetések teljesítői a közadós czégnek adósai voltak, hogy tartozásaikat az alperesnél fizették meg, s hogy alperes a fizetésekről a közadós czéget értesítette s a fizetéseket ennek javára irta, ez pedig nem czáfolja meg azt, hogy alperes a hatálytalaníttatni kért fizetéseket a közadósnak keresettel meg nem támadott, tehát a csődhitelezőkkel szemben is hatályos engedménye alapján a maga részére vette fel és nem bizonyítja, hogy a közadós adósai alperesnek nem mint engedményesnek, hanem mint a közadós pénzfelvételre jogosított meghatalmazottjának, tehát nem az alperes, hanem a közadós részére fizették: az elsőbiróság ítéletét helybenhagyni kellett. (1912 február 27. 2506/911. v. sz. a.) A kir. Curia: A másodbiróság ítéletét helybenhagyja indokaiból és azért, mert a felperes csődtömeggondnok az engedményezéseket sem keresetében, sem Í. per folyama alatt megtámadás tárgyává nem tette, az engedményezés ténye tehát a