Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) VII. kötet (Budapest, 1914)

132 Hiteljogi Döntvénytár. (Ouria 1912. deczember 20. 667/912. v. sz. IV. p. t.) A kir. Ouria: A keresetet elutasítja. Indokok: Állandóan követett bírói gyakorlat a KT. 24. §-át, a 12., 15. és 17. §-okkal egybevetve akképp értelmezi, hogy czégbitorlás esete akkor forog fenn, ha valaki valamely már létező bejegyzett czéget jogos tulajdonosának beleegyezése nélkül használ akképpen, hogy az általa használt czég a korábban már létező czéggel teljesen egyező, vagy a korábbitól csak csekély és félrevezetésre alkalmas mérvben tér el. Felperes a «gy—v-i bortermelők szövetkezete mint részvénytársasága czéget használja, alperes pedig a «gy—v-i hegyi bortermelők pinczeszövetkezete, mint az országos központi hitelszövetkezet tagja» czéget. A két czég közt nincs oly hasonlatosság, mely összetévesztésre okot és alkalmat adna és bárkit félrevezethetne, sőt a két czég azoknak egész tartalmát különböző társasági alakzatra utaló, egyes szavakban és jelzőkben is különböző szövegét tekintve, amihez még az is járul, hogy az alperes czégéhez: «mint az országos központi hitelszövetkezet tagja» toldat van csatolva, annyira világosan különbözik egymástól, hogy ez a különbözőség szembeötlő és a két czég szövegében kölcsönösen előforduló egyes szavaknak és az üzletágnak hasonlósága mellett is alkalmas arra, hogy a felperes régebbi czége az alperes czégével a forgalomban össze ne cseréltessék, sőt a czéget minden nehézség nélkül megkülönböztethetővé teszi nem kereskedők részéről is. Ezek szerint czégbitorlás nem forogván fenn, a felperest keresetével el kellett utasítani. = V. ö. Hileljogi Dtár I. 112., 161., 162., III. 36., IV. 55., 168., V. 436., 169., VI. 115., VII. 5., 24. sz. esetekkel és jegyzeteikkel. 82. A részvényes oly ügyekben, melyekben egyúttal ügyfél is, a társaság elhatározására szavazatával befolyást nem gyakorolhat. (Ouria 1913 márczius 26. 228/913. v. sz. a. IV. p. t.j A budapesti kir. tábla: Az elsőbiróság Ítéletét helybenhagyja. Indokok: A szavazati jog, mint a részvényesnek a közgyűlésen gyakorolható egyéni joga, csak annyiban korlátozható ugyan, amennyiben azt a törvény, illetve a KT. 157. §-ának