Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) VII. kötet (Budapest, 1914)

98 Hiteljogi Döntvénytár. szemben a társtagok egyetemleges felelőssége kétségessé tétessék. Ezekből kiindulva, a felek közt létesített társasviszony a KT. szerinti kereskedelmi társasági alakulatra nem mutatván, mini magánjogi társaság létesülhetett, amely azonban a KT.-nek a a társaság feloszlatására vonatkozó rendelkezései alá nem esvénr ezen értelemben a feloszlatást s ennek folyományaként a felszámolást egyik tagja által sem kövelelheti, hanem felperes legfeljebb mint magánjogi társaságnak tagja a szerződés felbontását s esetleg azt követelhetné, hogy a részesedésének megfelelő vagyonérték neki kiadassék. (1912. április 15. 633/912.) A kir. Curia: A másodbiróság Ítéletét indokaiból helybenhagyja. = A feleknek közös czég nélkül való egyesüléséből csak magánjogi társaság származhatik. Curia 848/188-2., Polg. Törvk. XXIV. 106., Curia 1002/1900., Polg. Törvk. XXXIX. iO., Tury 1V/B. 67. 60. Ha az utalványozott a hamis csekk beváltásánál, az utalványos a hamis csekk beváltása folytán hozzá átutalt összeg felhasználásánál nem jár el a rendes kereskedő gondosságával: az ebből eredő kár kettőjük között megosztandó. (Curia 1913 febr. 26. 783/912. v. sz. a. IV. p. t.) A kir. Curia: A másodbiróság Ítéletét 37,400 K-ig marasztaló részében helybenhagyja, egyebekben megváltoztatja s felperest ezt meghaladó keresetével elutasítja. Indokok: Felperes beismeri, hogy a K. Zs. aláírással 74,000 Król kiállítva hozzá érkezett hamis csekket valódinak tartva, elfogadta és mint utalványozott, foganatosította is a csekkel hozzájuttatott megbízást azáltal, hogy a 74,000 K-t, amelyről a csekk kiállíttatott, az alperes bankhoz átutalta. Minthogy eszerint a felperes a hamis csekket beváltotta, azt pedig nem is állítja, hogy a csekk állítólagos kibocsátóját K. Zs.-t, vagy ennek a csekkek kezelésével megbízott alkalmazottját a hamis csekk kiállítása vagy a csekk meghamisítása tekintetében vétkesség terhelné, a hamis csekk beváltásából eredő kár viselése alól az 1908 : LVIII. tcz. 23. §-ánál fogva a felperes akkor sem szabadulhatna, ha a beváltásból eredő kár a felperes, vagy alkalmazottainak vétkessége nélkül állott volna is elő. Pedig a beváltásból eredő kár felperes vétkességére vissza-