Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) VII. kötet (Budapest, 1914)

Hiteljogi Döntvénytár. 09 vezethető, mert az, hogy a hamis csekkben a pénzösszeg betűkkel 74,000 K-ban, számokkal pedig 740,000 K-ban volt kitéve s hogy a csekk számának első számjegye egyszerű megtekintésre utánnyomotlnak, illetve kiigazitottnak látszik, a csekket mindenki előtt s igy a felperes közegei előtt is felette gyanússá tette, ily körülmények közt tehát a rendes kereskedői gondosságnál fogva kötelességében állott a felperesnek, hogy a csekk honorálása előtt K. Zs.-tól felvilágosítást kérjen, aminek megtörténte esetén a csalás és hamisítás azonnal kiderült volna, ezt azonban a felperes vétkesen elmulasztotta. A dolog ily állásában a felperest terhelné a hamis csekk beváltásából eredő egész kár, ha az alperes a hozzá átutalt 74,000 R felhasználásánál a rendes kereskedői gondosság követelményeinek megfelelően jár el; azonban a rendes kereskedői gondosság ellen alperes is vétett, midőn a 74,000 K-ból 73,200 K-t a 4. -/. alatti levéllel és a K. Zs. aláírással ellátott két váltóval megjelent személynek kifizetett, hololt a levél s a váltók, mint a csekk, hamisítottak voltak. Mert az 1. /. alatti levélben felperes az átutalt 74,000 K felhasználására részletes utasítást nem adván, az alperes arra volt ugyan utalva, hogy K. Zs. rendelkezését bevárja; minthogy azonban alperes maga mondja, hogy az átutalt összeg felhasználásánál eljárt közegei K. Zs. aláírását nem ismerték s igy nem tudhatták, hogy a leveleken s a két váltón levő aláírások K. Zs. aláirásai-e, az alperesnek az őt terhelő rendes kereskedői gondosságnál fogva kötelességében állott a 3. 7. alatti levél valódiságáról meggyőződést szerezni s annak a K. 1.-nek a személyazonosságát megállapítani, aki a K. Zs. aláírással ellátott 4. 7. alatti levéllel és a váltókkal azok beváltása végett nála megjelent; alperes azonban mindezt elmulasztotta s még csak aziránt sem szerezve tájékozódást, hogy K. I. czég létezik-e Budapesten, egy csalónak hamis váltókra adta ki a reá bízott 73,200 K-t. Ennek a mulasztásának következményei alól pedig alperes akkor sem szabadulhat, ha eljárása meg is felelne a banküzletekben szokásos eljárásnak, mert a banküzletek az ily eljárást csak saját veszélyükre folytathatják. Eszerint a kárt mindkét fél vétkessége egyenlően okozván, a kárt mindketten egyenlően tartoznak viselni, alperes tehát a 73,200 K kárnak felét köteles felperesnek megtéríteni. Y¥ * = A bank a kibocsátói aláírás valódiságát vizsgálat tárgyává tenni nem tartozik. A bank tehát a kibocsátó nevének — bár hamis — aláírásával ellátott csekkre jóhiszemben teljesített fizetést az űrlap elvesztésének be nem jelentése 7*