Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) VII. kötet (Budapest, 1914)

Hitel]oyi Döntvénytár. 61 tendő, illetőleg ajánlandó a Barát5 sósborszesz eladásából tiszta jövedelemhez juttatta volna. Nem pedig azért, mert a perben 1—6. alatt csatolt felperesi levelekből kitűnik, hogy leiperes sem gondoskodott kellő időben arról, hogy alperesnek a megfelelő reklámplakátok, minták stb. rendelkezésére álljanak. Következés­képpen addig alperes szélesebb körű tevékenységet ki nem lejt­hetett; másrészt nem vehető megczáfoltnak az alperes ama véde­kezése sem, hogy az ő működésének eredménye, amint ez az üzleti forgalomban másképp nem is képzelhető, csak utóbb következhetett volna be. Ezeknél és az elsőbiróság ítéletében fel­hozott okoknál fogva a másodbiróság ítéletének megváltoztatása mellett, az elsőbiróság itéleiét kellett helybenhagyni. * * = A «kereskedelmi képviselőd kifejezés nem jelöl meg törvénybeli fogal­mat, és a kereskedelmi forgalomban sem használtatik valamely meghatározott meghatalmazotii jogkör megjelölésekén!. Hiteljogi Dtár I. 90. — A «Verireter» jogkörére nézve mind'g az adott megbízás tartalma az irányadó. Hiteljogi Dtár IV. 76. 37. A Cs. T. 153. §-ának az a rendelkezése, hogy ha az ügy pertársaság miatt más bíróság illetékes­ségéhez tartozik, az illetőség tekintetében a törvény­kezési [rendtartás szabályai szolgálnak irányadóul, a megelőző 152. §. rendelkezése alul állapit meg kivételt s nyilvánvalóan csak a bejelentés alá nem eső igényekre vonatkozik; mig ellenben a bejelentés alá eső igények tekintetében a rendes birói illető­ségi a Cs. T. 11. §-a értelmében a közadós részéről alperesi minőségben fenforgó pertársaság esetében csak akkor nem szenved változást, ha a per a csőd­nyitás előtt indíttatott. (Ouria 1912 decz. 12. 344/912. v. sz. a. IV. D. t) A kir. Curia: A másodbiróság ítéletét helybenhagyja. Indokok: A Cs. T. 153. §-ának az a rendelkezése, hogy ha az ügy pertársaság miatt más biróság illetékességéhez tartozik, az illetőség tekintetében a törvénykezési rendtartás szabályai szolgálnak irányadóul, a megelőző 152. §. rendelkezése alól álla-

Next

/
Oldalképek
Tartalom