Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) VII. kötet (Budapest, 1914)

Tartatommutató. v La| rulása mellett arríi az eredményre vezeteti, hogy az insolvens kereske­dőnek egész üzletét egyik nag\obb hitelezője azzal a kötelezettséggel veszi ál, hogy annak ellenéhen az insolvens kereskedőnek hitelezőit ő lógja kielégíteni; ennek a megegyezésnek ellenkező megállapodás hiá­nyában nem lehet ugyan más értelmet tulajdonítani, mint azt, hogy a vagyont átvevő hitelező az átvett vagyoni nemcsak a többi hitelezők követeléseinek, hanem egyúttal a maga követelésének kielégítése fejé­ben is veszi át; ez a hitelező tehát saját követelését utóbb nem ér­vényesitheli a vagyonát átadó kereskedő ellen — 383 Czégvezető, kereskedelmi meghatalmazott. 111. Az oly alkalmazott által vállalt kötelezettség, ki nem utazó és ügylete­ket csak a főnök jóváhagyásának fenlarlásával köthet, nem kötelezi a főnököt akkor sem, ha az alkalmazott a másik féllei szemben a czég egyik tagjának adta ki magát, de a czég ettől ;i megtévesztéstől távol állott ... 180 112. Valamely részvénytársaság vezérigazgatója már állásánál fogva nem te­kinthető feljogosítottnak arra, hogy az alkalmazottakkal felmondási ide­jük meghatározására nézve megállapodjék _ 183 113. Czégvezető a segédszemélyzethez nem tartozván, reá az ipartörvény 176. §-a alkalmazást nem nyer _ _ . .... _ 183 13:2. Téglagyári igazgatónak törvényes hatásköre nem terjed ki sem muu­kásházak építése, sem építési tervek és költségelőirányzatok elkészí­tése iránti ügyletek létesítésére ... ... 216 Segédszemélyzet. Felmondás nélküli kilépés. 20. A szokás az évi lizetésnek havi részletekben való elosztását határozta meg De az ügylet természete is mindkét fél érdekéhen azt hozza ma­gával, hogy a nagyobb javadalmazásit kereskedelmi alkalmazott évi tizetését havi részletekben kapja meg. — Ezzel szemben a főnök nem adhatja ki a tizetést tetszése szerint háromhelenként. — Az alkalma­zóit, kinek havi fizetéséből a főnök negyedrészt kél hétig visszatart, a felmondás nélküli kilépésre jogosult. Szerződésszegő a főnök, ha erre szerződött alkalmazottját nem utaztatja és részére vasúti bérletjegyet nem vált _ „ 33 (51.1. Az alkalmazott a szerződésileg vállalt és reáruházolt teendőktől eltérő munkákra és feladatkörre nem szorítható, különösen nem olyan mó­don, ami az alkalmazott önérzetét is méltán sérthetné és amikor ő az uj munkakiosztással sokkal alárendeltebb helyzetbe kerülne. Amennyi­ben a munkaadó a szerződéses megállapodás ellenére mégis ilyen in­tézkedést tesz, szerződésszegővé válik, és az alkalmazott a szolgálat azonnali elhagyására jogot nyer, anélkül, hogy a szerződésileg az el­bocsátás eselén kikötött összeghez való igényjogosullságát elvesztené. — II. Az alkalmazott oly mulasztásaira és állítólagos képtelenségére, mely miatt a főnök az azonnali elbocsátás jogával nem élt, utóbb, ha maga adott okol alkalmazottjának a szolgálat jogos abbanhagyására, — a főnök nem hivatkozhatik . _ .._ .... _ .._ .._ 100 227. A felmondási időre járó lizetéssel szemben beszámításnak nincs helye ; ellenben a kikötött szolgálali időre járó fizetésbe az ugyanazon idő alatt másutt szerzett keresmény beszámítandó _ ... _ 380 228. Alperes kifejezetten a rövidáru üzlethez tartozó utazói teendők elvég-

Next

/
Oldalképek
Tartalom