Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) VI. kötet (Budapest, 1913)

46 Hiteljogi Döntvénytár. közül 10 drb a Gl. K. névre van kiállítva, Gl. K. pedig, amint az -a lelek közölt nem vitás, Gl. J.-nak a felesége, igaz továbbá az is, hogy a fí) alattit Gl. J. egyedül irta alá, ez a körülmény azonban még nem alkalmas annak a megállapítására, hogy a felperes a Gl. K. nevére kiállított részvényeket rosszhiszeműen szerezte meg, mert abból a körülményből, hogy Gl. J. és K. házastársak, joggal tételezhette fel, hogy Gl. K. az ő részvényeinek az elzálogosításába beleegyezett. További eldöntendő kérdést az képez, hogy jogosítva volt-e az alperes a Gl. J. és neje tulajdonát képező 20 darab részvény helyébe kibocsátott 20 darab uj részvényt birói árverésen eladatni, a régi részvények bevonása nélkül. A K. T. 197. §-a kifejezetten akként rendelkezik, hogy a részvények számának előre meghatározottnak kell lenni; a 209. pedig kimondja, hogy az alaptőke leszállítása többek között a részvények névértékének leszállításával történik. Alperesi részv.-társ. az alaptőkét akként szállította le, hogy minden két darab, egyenként 100 K névértékű részvény helyett egy darab 120 K névértékű részvényt bocsátott ki. A törvénynek fentebb ismertetett rendelkezéseiből kétségtelenül kitűnik, hogy az uj részvények kibocsátása csakis a régi részvények bevonása ellenében történhetik és addig, mig a régi részvény bevonva nincsen, az ujat kibocsátani nem szabad. Indokolja ezt az álláspontot az a körülmény, mert ellenkező esetben megtörténhetnék, hogy a részv.-társ. több részvényt bocsátana ki, mint amennyiben a közgyűlés a kibocsátandó részvények számát megállapította, ez pedig ellenkeznék a K. T. 147. .^-ában foglalt rendelkezéssel. Az a körülmény, hogy a részvénybirtokos a régi részvényeket az ujakkal való becserélés végett az erre kitűzött határidőn belül nem mutatja be, még nem vonja maga után azt, hogy a régi részvényein alapuló jogát az elévülési határidőn belül ne érvényesíthesse, mert a részvények beváltására vonatkozó hirdetmény jogvesztést érvényesen nem tartalmazhat és ilyet nem állapíthat meg. Az előadottakból kétségtelenül megállapítható, hogy az alperes akkor, mikor Gl. J. és neje tartozása fejében az általa kibocsátott 20 darab részvényük helyébe lépő 10 darab uj részvényt birói -árverésen eladatta, vagyis az uj részvényeket kibocsátotta a nélkül, hogy a régieket bevonta volna, jogtalanul és ^törvényellenesen járt el, amiből következik, hogy a felperesnek, mint akit a kézi zálogul birt részvényekből kielégítési jog illet /meg, kártérítéssel tartozik. (1910 május 12. 3585. sz. a.) A szegedi kir. tábla: Az elsőbiróság Ítéletét részben meg-