Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) VI. kötet (Budapest, 1913)
98 Hiteljogi Döntvénytár. állás a felülvizsgálati eljárásban irányadó lévén (S. E. 197. §.): a felebbezési bíróság jogi döntésének felülvizsgálása szempontjából irányadó az általa megállapított az a tény is, hogy a felperes korábbi munkaadója: a F. P. biztosító intézet igazgatóságának tagjai tudtak a felperesnek a V. biztosító társasághoz átlépését szükségképpen megelőző tárgyalásokról, mert ez az átlépés R. D. czégvezető és vezérügynökségi vezértilkár ajánlatára és közvetítésére történt. Igaza van azonban az alperesnek avval a panaszával, hogy ebből a tényállásból anyagi jogszabály megsértésével vonta le a felebbezési bíróság azt a jogi következtetést, hogy a felperesnek a V. biztosító társasághoz átlépése a F. biztosító intézet beleegyezésével történt és hogy ennek következtében az alperes nyugdijegyesület alapszabályainak 12. §-a értelmében, a felperes nem vesztette el jogosultságát a keresetével érvényesitelt nyugdíjra. A megállapított tényállásból ugyanis csak arra a jogi hatályú tényre lehet következtetni, hogy a felperes ugyan R. D. ajánlatára és közvetítésére cserélte fel korábbi állását mostani, előnyösebb állásával; hogy erről a cseréről a F. biztosító intézet egyes igazgatóinak még a felperesnek az intézettől megválása előtt tudomása is volt és hogy ők a felperest nem is akarták meggátolni helyzetének a jobbnak talált állás elfogadásától remélt megjavításában. Ámde mindezek az előzmények és kisérő körülmények, nevezetesen a F. biztosító intézet egyes vezetőinek a felperes irányában tanúsított jóindulatú támogatása uj állásának megszerzése körül, nemkülönben a korábbi szolgálati viszony megszűnésének barátságos jellege, mégis csak arra engednek jogi következtetést, hogy az alperes végeredményben önként, saját jól felfogott érdekében és helyzete javításának biztos tudatában lépett ki korábbi állásából és hogy a F. biztosító intézet ahhoz, hogy ő mostani állását elfoglalja, semmiféle alakban nem adta meg azt a beleegyezést, amelvet az alperes egyesület alapszabályainak 12. §-a utolsó bekezdése megkíván ahhoz, hogy a felperesnek korábbi alkalmazásából kifolyóan a nyugdíjra jogosultsága fönmaradjon. Mivel pedig az alperes egyesület nyugdijszabályzata 12. §-ának sem a) pontja, sem utolsó bekezdése nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely a munkaadó és az alkalmazott jogviszonyának az alább érintendő mai társadalmi fölfogással megbirálása szempontjából valamely jelentős társadalmi vagy jogi érdekbe vagy pedig az erkölcsiségbe ütköznék, mivel a felperes, aki az alperes egyesületnek alakulása óta tagja, annak alapszabályaihoz hozzájárult, tehát magamagára nézve is kötelezőnek