Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) V. kötet (Budapest, 1912)

Hiteljogi Döntvénytár. 1881 : LX. t.-cz. 208—210. §-ainak az az intézkedése, hogy a végrehajtást szenvedőt ingatlan dolgon megillető haszonélvezet a hitelezők érdekében zár alá vehető s a haszonélvezetből házi kezelés vagy bérbeadás utján befolyt jövedelem a hitelezők kielégítésére fordítható, magának a haszonélvezeti jognak átruházása (árverés alá bocsátása) ellenben helyt nem foghat; ezekből pedig következik, hogy a haszonvétel gyakorlásából eredő jövedelem a csődtömegbe bevonható vagyont képez s hogy ekként a közadósnak a haszonélvezeti jogra vonatkozó s a csődtörvény III. fejezetében leisorolt jogcselekményei megtámadhatók. Ennek daczára az elsőbiróság leiperest keresetével helyesen utasította el. Ugyanis a fizetések megszüntetése s az arról való tudomás, megtámadás alapjául csak akkor szolgálhat, ha a közadós kereskedő volt. Minthogy azonban a közadós nem volt kereskedő, ennélfogva az alperes javára bekebelezett végrehajtási zálogjog azon az alapon, mert a közadós a zálogjog szerzése idején fizetéseit megszüntette s erről alperes tudomással birt, nem hatálytalanítható. Minthogy pedig megállapítható, hogy a megtámadott zálogjog megszerzésekor (1907 szept. 14., illetve decz. 30.) a csődkérvény (beadatott 1908 febr. 13.) még be nem adatott, ilyenről tehát alperes tudomással sem bírhatott, ennélfogva nyilvánvaló az is, hogy a jelen esetben a csődtörvény 27. §-ának 3. pontja szerinti megtámadásnak nincs helye. (1910 június 22. 1983/910.) A kir. Curia: A másodbiróság Ítéletét helybenhagyja indokolása alapján és azért, mert habár a kir. Curia is helyesnek találja a másodbiróságnak azt a jogi álláspontját, hogy a haszonélvezetnek, mint személyes szolgalomnak jogi természete csupán magának a jognak dologi hatályú átruházását zárja ki, a haszonélvezet gyakorlásának kötelmi hatályú átruházását nem gátolja, még sem teljesíthette a kir. Curia a felperes kereseti kérelmét, mert az alperes és a közadós közt fennálló lestvéri viszonyból s a tanuk vallomásából sem vonható következtetés az alperes váltókövetelésének színlelt voltára. * * = A lakáhasználat joga személyhez kötött oly jog lévén, mely harmadik személyek részére meg nem szerezhető, a közadósnak a/ a jogcselekménye, melylyel ama jogáról lemond, meg nem támadható, mert azáltal a hitelezők elől semminemű vagyoni érték el nem vonatott. Dtár uj f. XXX. Sí.