Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) III. kötet (Budapest, 1910)

Hiteljogi Döntvénytár. Sí géig betétjei után 4Vi% kamatot számított, és hogy azontúl az alapszab. 418. §-ának megfelelően közzétett igazgatósági határozatok szerint őt megillető kisebb kamatok javára Írattak: ezek szerint a felperes javára irt kamatok kimerítvén azt az igényt, melyet felperes e czimen alperes ellen jogosan támaszthat, felperes keresete annyival is inkább alaptalan, mert a rendes gondossággal tudnia kell a betevőnek, hogy általában a pénzintézeteknél" a betétkamatláb változik, és felperesnek a betélkönyvecskére vezetett alapszabály-kivonatból azt is tudnia kellelt, hogy a kamatláb leszállítását másként, mint hírlapi közlés által a betevőnek tudomására hozni nem szükséges, amennyiben tehát felperes a 472%-ot véglegesnek kívánta tekinteni, s illetve azt akarta, hogv alperes őt a kamatláb leszállításáról külön értesítse, ezt az alperessel külön kellett volna kikötnie. (1908 ápr. 23. 632/908.) A kir. Curia: Mindkét alsóbiróság ítéletét megváltoztatja és megállapítja, hogy a felperest a harmadik betéti könyvön elhelyezett takarékpénztári belét után 1900 deczember 1-től 1907 augusztus 31-ig 4Va% kamat illeti stb. Indokok: A felek közt a felperes által az alperesnél három könyvecskére elhelyezett betétek kamatoztatására nézve az a külön megállapodás jött létre, hogy a felperest 1900 deczember 1-től 4Vs% kamat illesse. Nyilvánvaló ebből, hogy e betétek utáni kamatláb külön szerződésen alapult. Az alapszabályok ily, a rendestől eltérő kamatláb leszállítására nézve rendelkezést nem tartalmaznak, ebből pedig nem az következik, amit az alperes vitat, hogy t. i. az ily kamatláb leszállítására is az általános szabályok volnának alkalmazandók, hanem az, hogy a magasabb kamatláb megállapítása külön szerződésen alapulván, annak leszállítása is csakis a szerződésnek, mint kétoldalú jogügyletnek természetéből kifolyólag nem történhetik egyoldalulag, hanem az alperes azt vagy a felperessel egyetértőleg szállíthatja le, vagy pedig a betétet felmondani tartozik. Ezért az alperes által kibocsátott hirdetmények, melyeknek kibocsátásakor a felperessel létrejött külön megegyezés még fennállott, ezt a szerződési megállapodást nem érinti, és a hirdetmény által történt kamatláb leszállítása a külön megegyezésen alapuló kamatláb leszállítását annál kevésbbé vonja maga után, mivel a két hirdetmény csak az általános kamatlábról szól, de a külön megegyezésen alapuló kamatlábról említést nem tesz. * * = Ha valaki a takarékpénztárban betétet helyez el, külön megállapodás nélkül az illető pénzintézetnél szokásos, vagy alapszabályszerűen megállapított fel4»