Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) III. kötet (Budapest, 1910)

52 Hiteljogi Döntvénytár. tételek irányadók, a belét elhelyezésére, kivételére és kamatoztatására ; mert a betevő a feltételeket ismerve, vagy azokban bizva megnyugszik abban, hogy azok az ő betéteire is alkalmaztassanak. Ha már most bizonyos irányban az általános szabálytól eltérő megallapuuas eiesui, cc az altaidoan érvényűén iévó eueteiekei csak annyiban helyezi hatályon kivül, amennyiben azokkal ellentétben áll, vagy amennyiben e feltételek hatályon kivül helyezése kifejezetten kiköttetik. A pénzintézet és a bíróság közt létrejött megállapodás, hogy a pénzintézet a bíróság által elhelyezett betétek után 6% kamatot fizet, és a fel nem vett kamatokat tőkésiti, az intézetet a letét tulajdonosával szemben is kötelezi, s ezen megállapodást a bíróság értesítése nélkül sem a pénzintézet egyoldalulag, alapszabályszerüleg hozott határozata, sem pedig az a körülmény nem szünteti meg, hogy más letétek után kevesebb és csak egyszerű (nem tőkésített) kamatot fizetett ki a pénzintézet, és ezt a biróság nem kifogásolta, mert bírósági eljárásban hallgatag beleegyezésnek a dolog természeténél fogva helye nincs. Dtár IV. f. I. 400. — Ha valamely takarékpénztár alapszabálya nem is tartalmaz rendelkezést a tekintetben, hogy a betétként elhelyezett tőke évenként lejáró kamata a tőkéhez kapcsolandó, és mint betét tovább gyümölcsöztetendő; a takarékpénztári betét jogi természetéből és czéljából önként folyik, hogy az évenként lejárt kamatok, ha azok a betevő részéről ki nem vétetnek, a tőkével együtt tovább kamatoznak a betevő részére. (Curia 3193/1901) I. Dárday—Túry : Igazságügyi Törvénytár 1V/B. 208. lap. — A betét tulajdonosa nem igényelheti kártérítés czimén a betétet kezelt pénzintézettől azt a kamatveszteséget, melyet azáltal szenvedett, hogy a felmondott, de birói végrehajtás utján lefoglalt betétet az intézet a végrehajtási törvény 82. §-a ellenére birói letétbe nem helyezte, hanem magánál kamatozatlanul kezelte, mert az intézet csak a betéti könyvecske felmutatása ellenében köteles a betéti összeget kifizetni, avagy birói letétbe helyezni. (Curia 897/1898.) Magyar Dtár IX. 372. 21. Ha a csődnyitási tárgyalás során kiderül, hogy a panaszlott bejegyzett kereskedő, és hogy az eljáró biróság ez okból nem illetékes: a panaszos kérelmére az iratok az ügy érdemében és a költségek fölött való határozathozatal végett a kereskedelmi csődeljárásra illetékes bírósághoz teendők át. (Curia 1909 január 7. 879/908. v. sz. IV. p. t.) A budapesti kir tábla: Az elsőbiróság végzésének az illetékesség leszállítására vonatkozó nem neheztelt részét érintetlenül hagyja; az eljárási költségre vonatkozó részét azonban hatályon kivül helyezi s az iratokat a csődnyitási kérelem felelt való további tárgyalás és határozat hozatal végett a kereskedelmi és váltótörvényszékhez áttétetni rendeli. indokok: A panaszos már a tárgyalás folyamán előterjesztette azt a kérelmét, hogy az esetben, ha kiderülne, hogy a panaszlott bejegyzett kereskedő, és ha ennek folytán az eljárt kir. törvényszék a csődeljárásra illetéktelennek bizonyulna: az