Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) III. kötet (Budapest, 1910)

hiteljogi Döntvénytár. -21 adott rendes keresettel kívánta érvényesíteni, de a kir. törvényszék ezt a keresetet, mint hatáskörébe nem tartozót visszautasította. Minthogy azonban felperes a sommás eljárási törvény 28. §-ának utolsó bekezdésében megjelölt határidő alatt 1907 július hó 19-én a pert az illetékes bíróságnál megindította, a visszautasított kereset beadásának magánjogi hatálya fennmaradt s a jelen perbeli kereset ugy tekintendő, mintha azt felperes az 1907 július 8. napján adta volna be. A kereset beadása napját megelőző nap vasárnapra esett. Azonban a felebbezési bíróság erre a körülményre súlyt nem helyezeti, kimondván, hogy az anyagi jog állal szabályozott elévülés tekintetében a perrendi szabályok, igy az 4868 : L1V. tcz. 255. §-ának rendelkezései sem alkalmazhatók s ennélfogva a csődtörvény 37. § ában megállapított elévülési határidő számításánál nem tesz különbséget az, hogy a haláridő utolsó napja törvényes szünnapra esik. Ez a jogi álláspont a birói gyakorlatnak megfelel, (kir. Curiának 1907 okt. 9. 502/906. v. sz. a. hozott határozata.) Mindamellett a felülvizsgálati kérelemnek helyet kellett adni a következő okokból; A csődnyitás czélja az, hogy a csődvagyon felosztassék a hitelezők közt. Ugyanazért a csődtörvény 3. §-a akként rendelkezik, hogy a közadós a csődnyitás hatályának kezdetével elveszti kezelési és rendelkezési jogát a csődtömeghez tartozó vagyon felett; az idézett törvény 12. § a értelmében pedig a csődnyitás hatályának kezdete ulán harmadik személyek a csődvagyonra jogokat nem szerezhetnek, s ezzel kapcsolatban a csődtörvény 6. §-a kimondja, hogy a közadósnak azok a jogcselekményei, melyeket a csődtömeghez tartozó vagyon tekintetében a csődnyitás hatályának kezdete után lesz, a hitelezők irányában semmisek. De a hitelezők aránylagos kielégítésének teljes megvalósítása végett a csődtörvény első részének 111. fejezetében foglalt rendelkezések módot nyújtanak arra is, hogy a közadósnak a csőduyilás előtt bizonyos idővel keletkezett ügyletei és jogcselekményei megtámadtassanak. A törvény 26., 27., 28. és 37. § ai a csődnyilást emiitik ugyan mint olyan időpontot, amelyei megelőző jogcselekmények megtámadhatók s amelytől a megtámadási jog elévülése számítandó ; azonban, minthogy a csődtörvénynek fentidézelt egyéb intézkedései értelmében a csődnyitás állal a közadós és harmadik személyek jogi helyzetében előidézett változások nem a csőd elrendelés ével, hanem akkor állanak be, midőn a csőd jog-