Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) III. kötet (Budapest, 1910)

22 Hiteljogi Döntvénytár. halálya kezdetét veszi, ilyen szabályozás mellett, s tekintettel különösen a törvény 6. § ának rendelkezésére, a csődtörvény 26., 27., 28. és 37. §-ainak a csődnyitásra utaló kitételei nem értelmezhetők ugy, mintha a törvény a csődnyitó határozat meghozatalát, nem pedig a csőd hatályának kezdetét megelőző jogcselekményeket kívánná megtámadhatóknak tekinteni, mert ez a felfogás arra vezetne, hogy a közadósnak a csőd elrendelése után, de a csődnyitás hatályának beállta előtt telt intézkedései, melyek a törvény 6. § a értelmében nem semmisek, megtámadhatók sem volnának. Ezt az értelmezést pedig a (örvény czélja egyenesen kizárja. Nyilvánvaló tehát, hogy a törvény nem a csőd elrendelésének időpontját, hanem a csődnyitás hatályának kezdetét veszi a jogcselekmények semmissége vagy megtámadhatósága szempontjából irányadónak, s hogy a megtámadásra vonatkozó rendelkezéseiben a c(csődnyitás» kitétel a csőd hatályának kezdetét jelenti. Hogy pedig a törvény az emiitett rendelkezéseiben ezt a két időpontot azonosítja, ez okát abban találja, hogy a csődnyitás hatálya rendszerint azzal a nappal veszi kezdetét, melyen a csődnyitást elrendelő határozat a csődbíróságnál kifüggesztetett, a csődtörvény 90. § a értelmében pedig a kifüggesztésnek a csődnyitás elrendelése napján kell történni, tehát a csődnyitás napja rendszerint összeesik a csőd hatályának kezdetével. Azonban a hirdetmény kifüggesztésével nem mindig áll be a csőd joghatálya a közadós egész vagyonára. Ezek a kivételes esetek, melyekre a csődtörvény 1. § ának második bekezdése utal, a 73., 74. és 75. §-okban vannak felsorolva és szabályozva. A 74. §. szerint oly esetben, ha a csőd Horvát-Szlavonországok területén nyittatik és a közadósnak a magyar állam egyéb területén ingatlan vagyona van, erre az illetékes bíróság által hivatalból külön csőd nyitandó. A törvény eme rendelkezése alapján nem lehet kétséges, hogy az ott említett esetben a közadósnak az anyaország területén levő ingatlanra vonatkozólag a külön csőd megnyitásáig tett rendelkezése nem semmis, hanem csak a törvényben megjelölt feltételek mellett megtámadható, s hogy a megtámadási jog szempontjából nem a horvát-szlavón, hanem a magyar bíróság csődnyitó határozatának keletkezése az irányadó. Ugyanebből a szempontból kell kiindulni abban az esetben is, midőn a csődöt külföldi biróság rendelte el, s a közadósnak belföldön lévő ingóságai a csődtörvény 75. § a értelmében a külföldi csődbíróság megkeresésére kiadandók: mert a csődnyitás