Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) III. kötet (Budapest, 1910)

Hitel jogi Döntvénytár. 19 tése ily nehézségek miatt vehet több időt igénybe, mint ami előre számításba vétetett. Az iró egyénisége, tudományos felfogása és kutatásának módszere is befolyással vannak arra. hogy mily idő alatt képes egy müvet, különösen ily nagyszabású müvet (Brehm Állatvilága.) elkészíteni. E körülményekre alperesnek mini kiadónak, aki előtt ezek nem lehelnek ismeretlenek, számítani kelleti Abból, hogy a szerződésben felperes kötelezettsége nincs ugy megállapítva, hogy felperes hetenként köteles a füzelek kéziratát beszolgáltatni, azt kell következtetni, hogy a felek közös feltevése volt ugyan, hogy felperes képes lesz elég anyagot adni arra, hogy a füzetek hetenként megjelenhessenek, de felperes nem akart a tudományos munka termeszelével különben is alig összeférő oly kötelezettséget vállalni, hogy jót áll arról, hogy a mü ily elkészítése biztosan lehetséges lesz. Nem döntő e tekintetben az, ha alperesnek utóbb sikerült oly írót találni, aki a munkát rövidebb idő alatt végezte, mint felperes, mert e tekintetben az iró egyénisége is számba jő és felperes vétkességét nem bizonyítja, hogy ugyanazt a munkát más iró rövidebb idő alatt képes végezni mint felperes. Azt pedig alperes nem bizonyította, hogy felperes szándékosan vagy vétkes gondatlanságból mulasztotta el a kéziratok beszolgáltatását. Ezek szerint azt kell megállapítani, hogy nem állolt ugyan be a feltevés, amelynek alapján a felek a szerződést megkötötték, de ez nem az egyik vagy másik fél hibájának vagy oly körülménynek volt következménye, amelyért egyik fél a másiknak felelősséggel tartozik, hanem következménye volt a dolog természetében rejlő oly körülményeknek, amelyekért egyik fél sem felelős és amelyeket kellő gondosság mellett mindkét fél előre láthatott. Ha a hosszabb időre szóló szerződés tartama alatt nyilvánvalóvá válik, hogy nem forog fenn az a közös alapfeltevés, amelyből kiindulva a felek a szerződést megkötötték, akkor mindegyik félnek joga van a szerződéstől elállani. Ennélfogva alperes joggal állt el a szerződéstől amiatt, hogy az esetek ismétlődése folytán bebizonyult, hogy felperes nem képes a kéziratokat oly módon beszolgáltatni, hogy a füzetek megjelenése körülbelül hetenként és a köteteké körülbelül félévenként lehető legyen. Ezekből következik, hogy nem jogos sem felperesnek az a kérelme, hogy alperes elállása jogtalannak, sem alperesnek az a kérelme, hogy felperes vétkesnek mondassék ki. Mindezeknél fogva a rendelkező rész értelmében kellett határozni. (1907 decz. 23. 2532/907. sz. a.) 2*