Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) III. kötet (Budapest, 1910)

Hiteljogi Döntvénytár. 11 E szerint az alperes nem alapiiván a szerződéstől való elállását arra a körülményre, hogy felperesek a fának hátralékos vételáráról váltót nem küldöttek részére, alperesnek az a kifogása, hogy 'felperesek kártérítés iránti igényeiket azért nem érvényesíthetik, mert a váltónak elküldését elmulasztották: figyelembe nem vehető. De nincs elfogadható alapja alperes védelmének abban a tekintetben sem. hogy az általa már szállított faáru vételárának meg nem fizetése miatt jogosan állhatott el a szerződéstől. A beszerzett sommás per irataiból ugyanis az tűnik ki, hogy felperesek azért nem fizették meg az alperes által követelt 231 K 94 f. vételárt, mivel az ezen összegnek megfelelő értékű fát, annak folytán, hogy azt az árviz elsodorta, át nem vették. Nyilvánvaló ebből, hogy az alperes vitás követelést támasztván és érvényesítvén felperesek ellen, e vitás igényének ki nem elégitése miatt a szerződéstől egyoldalulag jogosan el nem állhatott s a felpereseknek eladott, de még nem szállított fát felperesek felszólítása folytán szállítani tartozott volna. Alperes szállítási kötelezettségének meg nem felelvén, az ezzel felpereseknek okozott kárt megtéríteni köteles volna. Az elsőbiróság helyesen fejtette ki Ítéletében, hogy felpereseket kár érte, illetve hogy kár czimén nem követelhetik alperestől azt az összeget, melyet a fának szállítása esetében tovább eladás utján nyerhettek volna, miért is az elsőbiróság Ítéletét a kifejtettekkel nem ellenkező indokainál fogva és azért kellett helybenhagyni, mert oly áruknál, melyek tőzsdei vagy piaczi árral nem birnak, egyéb bizonyítható káron felül a vevő csak azt az összeget követelheti, amely az eladó késedelmessége következtében a vevő állal tényleg beszerzett árunak igazolt ára és a szerződéses vételár közötti különbözetként jelentkezik, ezt a különbözetet pedig felperesek nem igazolták, sőt még azt sem bizonyították, hogy a kérdéses árura komoly vevőjük volt. s így azon nyereséggel adhattak volna tul. (1908 márcz.10. 2910. sz. a.) A kir. Curia: Mindkét alsóbiróság Ítéletét megváltoztatja, az alperes kártérítési kötelezettségét megállapítja. Indokok: Az alperes a másod bíróság ítélete ellen felebbezéssel nem élvén, ellenében jogerőre emelkedettnek tekintendő ennek az Ítéletnek indokolásában foglalt az a határozat jellegével biró kimondás, hogy nem vehető figyelembe az alperesnek az a kifogása, mely szerint a felperesek "a kikötött fedezeti váltó el nem küldése folytán kártérítési igényüktől elestek volna, valamint hogy alaptalan az alperesnek az a kifogása is, hogy az általa a felperesek részére már szállított faáru vételárának meg nem fizetése miatt a vételi ügylet további teljesítésétől jogosan állhatott