Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) III. kötet (Budapest, 1910)

Hiteljogi Döntvénytár. 0 részletességekre terjedő figyelemmel átnézze, ellenben alperesnek a biztosítót terhelő rendes gondosság szerint, ha a kötvény kifogástalan átvétele által akarta az ajánlat homályosságát tisztázottnak tekinteni, a kötvénynek az ajánlattól való eltérésére felperest kifejezetten figyelmeztetnie keilett volna. (1908 április 28. 639/908. sz.) A kir. Curia: A másodbiróság Ítéletét indokolásánál fogva helybenhagyja azzal a szabatosabb meghatározással, hogy a II) alatti jegyzék 3-41. tétel alatt felsorolt és bOO K-ra értékelt ékszerekért járó kártérítési s egyszersmind marasztalási összeg kiszámításánál az elsőbiróság ítéletében foglalt, s a kereskedelmi törvény 478. §-ának 2. bekezdésén alapuló arányszámítás csak azon esetben lesz megfelelően alkalmazható, ha a felsorolt ékszerek ellopása és értéke fejében szenvedett kár a pót- és becslőeskü által 400 K-t meghaladó összegben igazoltatnék, mig 400 K vagy ennél kisebb kár esetén a pót- és becslő-esküvel igazolandó kárösszeg a maga egészében fogja a marasztalási összeget képezni. Mert a kereskedelmi törvény 478. §-ának 2. bekezdése szerinti aránylagos Kártérítésnek csak azon esetben van helye, ha a biztosított tárgyak értéke a biztosítási összeget meghaladja, vagyis a jelen esetben csak akkor, ha a H) alatti jegyzék 3—11. tétel alatt felsorolt és ellopott ékszerek értéke 400 K-t meghaladónak fog bizonyulni, s ekként a megmaradt evőeszköz 100 K értékét is számbavéve, a C) alatti kötvény 6. alatt biztosított ingók összértéke tényleg meg fogja haladni az ezen ingókra a C) alatti 6. tétel alatt meghatározott 500 K biztosítási összeget. * * — Ad I. V. ö. Hileljogi Dtar II. 31. — A biztosítótársasággal szemben sikerrel érvényesíthető az a kifogás, hogy a biztosítási ügynök a biztosítottat megtévesztette. Pl., ha az ügynök az ajánlatot a biztosított lemondásától eltérően és megállapodásellenesen töltötte ki, és a kötvény az ily ajjnlat alapján állíttatott ki, Dtár III. f. XXIII. 362. lap; ha az ajánlatot a fél kitöltetlenül irta alá, és a kötvény a díjösszegre nézve az ügynökkel létrejött megállapodással ellentétesen töltetett ki, mert az ügynök megbízottnak tekintendő arra, hogy a biztosítottnak a biztosítási dij összege tekintetében kellő felvilágosítást adjon. Dtár III. f. XXIV. 293. lap., vagy ha az ügynök azzal a valótlannak bizonyult kecsegtetéssel birla rá a felet a biztosításra, hogy olcsóbb és előnyösebb szerződést fog kötni, mint a két más társulattal előzetesen kötött biztosítási szerződések. Dtár IV. f. IV. 12. lap. — A biztosítótársaságnak biztosítási ügylelek szerzésével megbízott ügynöke az ajánlatban foglalt kérdések értelmezése tekintetében a biztosítótársaság megbízottja ; ha tehát az ügynök az ajánlatban foglalt valamely kérdés értelme fölött a biztosítottat megtéveszti, a biztosító nem hivatkozhatik sikerrel az erre adott válasz valótlansága által elkövetett közlési kötelezettség megsértésére. Hileljogi Dtár I. 125. és 177. — Ad II. A keresk. törvény 478. §-ában megállapított aránylagos kártérilés akkor is alkalmazandó, ha a biztositolt tárgyak nagyobb értékűek, mint a biztosított összeg, és a tár-